Biró Vencel: „Erdélyt jobban megszeretjük, ha azt múltjával együtt ismerjük”. Történeti tanulmányok - Biró Vencel összegyűjtött tanulmányai 2. (Budapest, 2021)
GAZDASÁGTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - Erdélyre gyakorolt közművelődési hatások a XVII. század második felében az ingóság-összeírások tükrében
GAZDASÁGTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK kánon való utak földrajzilag, néprajzilag, történelmileg, gazdaságilag olyan érzelmeket váltottak ki, megfigyeléseket segítettek elő, amelyeket a lejárók érdemesnek tartottak lejegyezni. így Borsos Tamás, Tholdalagi Mihály és más követek. A tanulságok áradata szól hozzánk írásaikból, bizonyságául annak, hogy e követek nyitott szemmel, tanulni vágyó lélekkel jártak-keltek, és tapasztalataikat okulás céljából örökítették meg. Feljegyzéseik a lelki élmény varázsával kötik le figyelmünket. A Török Birodalomból vagy török fennhatóság alá tartozó országokból történő árubehozatallal elsősorban külföldi kereskedők foglalkoztak. A török maga a kereskedést nem igen szerette, azt másokra, főleg a görögökre hagyta. Ezek aztán a birodalmat és a török fennhatóság alá tartozó országokat egészen elárasztották. Adtak-vettek, egyik ország termékeit a másikba hordták. Erdélyben legtömegesebben Szebenben laktak, kisebb számban Brassóban, Fehérvárt, Fogarason. Ugyancsak a Török Birodalomból kerültek be a Spanyolországból odaszármazott zsidók. Előbb szórványosan, Bethlen Gábor szabadságlevele óta számosabban. Gyulafehérvár volt állandó lakóhelyük. Apafi korában az örmények költöztek be tömegesen; főleg Gyergyóban, Szamosújvárt, Erzsébetvároson, Fogarason találjuk őket. A szebeni görögök, továbbá a zsidók és az örmények a nekik nyújtott kiváltság révén zárt testületek gyanánt jelentkeztek. Ugyanis mindegyik nemzetnek saját kebeléből való bírája volt, aki peres ügyeikben eljárt, az országos adót tőlük beszedte. Törökországból sok cigány költözött Erdélybe. Nekik is külön bírájuk (vajdájuk) volt. A század végén két társaságot alkottak és aranymosással foglalkoztak. A kincstárnak meghatározott mennyiséget voltak kötelesek beszállítani, a többi arannyal szabadon rendelkezhettek. Megélhetésük más forrása volt az állam engedélyével végzett szerencsemondás és varázslás.66 A század végén tömeges bolgár betelepülés is történt. A bolgárok azt kérték, hogy az összes városokban szabadon kereskedhessenek és nekik is külön bírájuk legyen, aki néhány öreggel ügyeikben ítéletet mondjon.67 E nem66 Boldizsár aranyos-cigány privilégiumának copiája. Kece, 1699. jún. 25. Apor István Leveles könyve [Érd. Nemz. Múz. It. Bánffy It. II. Rokonságok. - Jakab Elek: Oklevéltár Kolozsvár történetéhez II. Bp., 1888. 448]. 67 Puncta populi Bulgariei. Fehérvár, 1700. február 8. [Apor I. Leveleskönyve i. h.]. 289
