Biró Vencel: „Erdélyt jobban megszeretjük, ha azt múltjával együtt ismerjük”. Történeti tanulmányok - Biró Vencel összegyűjtött tanulmányai 2. (Budapest, 2021)
GAZDASÁGTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - Az erdélyi udvarház gazdasági szerepe a XVII. század második felében
GAZDASÁGTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK tudta megművelni az odatartozó földet. A romlások miatt állandóvá lett a kapuszám-igazítás, más szóval az adók alól való felmentés.47 47 I. m. XIII. 257, XIV. 334, XVI. 341, 619, XXI. 218, 400. 48 Bethlen Miklós Önéletírása II. 155. 49 Urbárium bonorum ac possessionum possessionariorum Spectabilis et Magnifici Domini Továbbá mit ér a föld olyan esetben is, ha annak megművelésekor a felhasználandó állatállomány hiányzik? A jobbágyok állatainak feltüntetése az urbáriumokban nemcsak a jobbágyság vagyoni állapotának megállapítása céljából történt, hanem az összeállítás a munkához való állatsegítség számbavételét is jelentette. Apor István 1698-ban készült új urbáriumában a jobbágyok névsorának összeállítása ilyen címek alatt történt: Marhás jobbágyok, zsellérek és marhátlan jobbágyok, zsellérek. E beosztás azt bizonyítja, hogy a századvégi nagy adózáskor az állat biztosabb adóalappá vált, mint a sokszor művelés nélkül maradt föld. 1699-től kezdve a kapuszám szerint való régi adózás újjászervezésre is szorult, „teljességgel el kelle a kapuszám mellől állani.”48 Mindezekből az a következmény kínálkozik, hogy kapunak olyan 10 jobbágyot számítottak, akik mindegyikének külön jobbágy telke-helye volt, a határban megfelelő földjárulékokkal. Apor urbáriumában többször kifejezésre jut, hogy amennyi rész volt benn a faluban, annyi volt künn a határban (Vice, Dank, Forgácskút). Az ilyen jobbágyok megfelelő állatállománnyal is rendelkeztek, és így a földet meg is művelhették. A kapuadó összegéből ilyen jobbágyokra róttak egyegy részt, vagyis egy-egy rovatait. Akiknek a vázolt lehetőségük nem volt meg, vagy nem laktak külön funduson, azok a sorshúzással (nyíllal) kiosztott földekből művelésre kisebb részt kaptak, ehhez viszonyítva egy-egy ravatalnál kisebb összeget fizettek. így szerepelnek ilyen felosztások: egy ravatal egynegyed része, fél ravatal harmadrésze, harmadát bírta egy ravatalnak stb. így találjuk meg magyarázatát annak, hogy sokszor egy-egy falu néhány rovatait tett ki, bár a falu lakóinak száma elég tekintélyes volt. Az állattenyésztés hasznosságát mutatta, hogy közben kis földekkel rendelkező jobbágyok is elég tekintélyes állatállományt tartottak fenn. A határban lévő termőföldrészek az egyes jobbágyok nevénél latin szóval jelezve portio néven fordulnak elő. így a Kornis család deszni jószágában 1649-ben ilyen felosztásokat látunk: 1, 1/2, 1/3, 1/4, 1/5, 1/6, 1/8 portio. 49 277
