Biró Vencel: „Erdélyt jobban megszeretjük, ha azt múltjával együtt ismerjük”. Történeti tanulmányok - Biró Vencel összegyűjtött tanulmányai 2. (Budapest, 2021)
GAZDASÁGTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - Az erdélyi udvarház gazdasági szerepe a XVII. század második felében
„ERDÉLYT JOBBAN MEGSZERETJÜK, HA AZT MÚLTJÁVAL EGYÜTT ISMERJÜK" ló-rét volt Vicén: 4 darabban 111 napi kaszáló és 2 kisebb, közelebbről meg nem határozott füvelő hely. Bátonban 2 darabban 70 ember kaszáló, Kételben 3 darabban 121 napi kaszáló. Az összes háromnegyed hold napi munkával számítva 226 hold kaszálónak vehető. Ezeken kívül Malomban volt 10 darab ismeretlen nagyságú szőlő, Vízszilváson is két darabocska. A Vicéhez tartozó falvakban élt 77 jobbágy, 76 zsellér; fiaik száma 216 volt. Állatállományuk: 37 ló, 366 ökör, 253 tehén, 280 tinó, 382 juh, 218 kecske, 512 disznó, 66 kas méh. A 153 jobbágy-zsellér jobbágytelkét 10 holdjával számítva 1530 holdat kapunk. A majorkodási és a jobbágy holdak összege eszerint 2857 hold szántót, 227 hold kaszálót és 12 darab szőlőt tett volna ki. Ez is középbirtoknak felel meg. A Székelyföldön, az Aporok ősi földjén, az Alsótorjához tartozó jószágban benne foglaltattak: Alsótorja, Szárazpatak, Alsócsernáton, Ikafalva, Futásfalva. Alsótorján 107 darab majorkodási szántóföldbe 645 köböl, 18 véka gabonát vetettek el. Volt még ott 23 darab rét, összesen 162 és fél napi kaszáló. Az előbbi 972 holdnak, az utóbbi 122 holdnak felel meg. Szárazpatakon 9 napi kaszálót találunk, ami 7 holdat jelent. Alsócsernátonban 21 darab földbe 79 köböl, 2 véka gabonát vetettek, ami 118 holdat tesz ki. Ugyanitt a 21 napi kaszáló 16 holdnak felel meg. Ikafalván 5 darabba 27 köböl vetőmag került, ami 40 hold szántót jelent. Eszerint a szántók 1130 holdat, a rétek 145 holdat tettek ki. Az előbbi számítás alapján itt is középbirtokot kapunk. E jószágban volt 29 jobbágy és 2 zsellér, 44 fiúval. Ezek állatállománya: 29 ló, 73 ökör, 40 tehén, 51 tinó, 125 juh, 75 kecske, 119 disznó, 12 kas méh. A jobbágyság kicsiny számát az magyarázza, hogy a székelység között, ezek szabadsága miatt, jobbágysorba kevés jutott. Apor más jószágaiban hasonló volt a helyzet. Tekintélyesebb majorkodási földállományt Nagygalambfalván, Bögözön, Somlyón, Lázárfalván, Nyújtódon találunk. Sokfelé tekintélyesebb a kaszálók száma. E kaszálók egyes helyeken (Pálfalva, Csíkszentgyörgy) a havasokra estek. Szőlőket főleg a Küküllő megyei falvakban találunk. A majorkodási földek, rétek, szőlők arányát véve, Apor gazdaságában a szántóföld vezet. Ez a mezőgazdaság rendes menete ott, ahol a földművelésre alkalmas hely kínálkozik, és megfelelő munkaerő áll rendelkezésre. Az ő birto268
