Biró Vencel: „Erdélyt jobban megszeretjük, ha azt múltjával együtt ismerjük”. Történeti tanulmányok - Biró Vencel összegyűjtött tanulmányai 2. (Budapest, 2021)
GAZDASÁGTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - Az erdélyi udvarház gazdasági szerepe a XVII. század második felében
GAZDASÁGTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK merősök szívesen kedveskedtek vele egymásnak. Amennyiben a haltartó többször a kertek között húzódott meg, ott egyben kedves látványosságot is nyújtott. A szentpéteri haltartó 1647-ben az udvarház közelében, szép forráskút mellett készült. Sövénnyel volt kerítve és a forrásból csatornán folyt bele a víz. Ugyanitt 1679-ben már 3 tóban tenyésztettek halat. A tavak közül a középső és halban gazdag tavacska esett az udvarház mellé. E tavacska négy oldalát tölgyfa gerendából készült ráma keretezte. Egyik végénél tövis-sövényből kis haltartót rendeztek be könnyebb halfogás és etetés céljából. Porumbákon a filagória oszlopai az egyik négyszögletű, kőből rakott haltartóból emelkedtek ki. Az itteni haltartók deszkarekeszeiben más-más fajta halakat tartottak. Ha a helyzet úgy hozta magával, egyes helyeken a folyóból kerítettek el haltartót. Szentpéteren az egyik halastón épült a lisztelő malom, Porumbákon meg a patakon. Ez utóbbi helyen kásatörő és fűrészmalom is volt. Apor István birtokain az udvarház jellegzetességeit (udvarház, kertek, malom, haltartók) a következő helyeken szemléljük: Vicén, Nagygalambfalván, Szentkirályon, Lázárfalván, Alsótorján. Lisztelőmalom helyei: Boncnyíres, Szentsimon, Csíkszentgyörgy, Lemhény, Nyújtód. Bögözön döröckölő-, kásatörő-malmot, Csíkszentgyörgyön és Szentsimonon fűrészmalmot is tartottak fenn. A malom nemcsak a ház szükségletét fedezte, hanem jövedelmet is hozott. A malmok alól- vagy felül - csapók, egy-, két- vagy háromkerekűek voltak. 2. A külső gazdaság Az udvarház gazdasági egységének fogalmát a felhozott jegyek nem merítik ki. A csűrkertbe behordott gabona, széna, továbbá az odagyűjtött dézsma meszszebb térre viszi a vizsgálódás fonalát. Kivezeti az udvarházhoz tartozó szántóföldekre, rétekre, erdőkre, szőlőkre, továbbá a munkaerőre, amelyen az udvarház fenntartása elsősorban nyugodott. A birtokosnak, az udvarház lakóinak és az állatoknak eltartója a föld volt, amely terményeivel gazdájának szolgált. Az udvarházhoz tartozó földmennyiség helyek szerint nagy eltéréseket mutatott. Mint említettük, nem korlátozódott a község határára, hanem magában foglalta mindazokat a földeket, amelyek az udvarházhoz mint gazdasági 265
