Biró Vencel: „Erdélyt jobban megszeretjük, ha azt múltjával együtt ismerjük”. Történeti tanulmányok - Biró Vencel összegyűjtött tanulmányai 2. (Budapest, 2021)

GAZDASÁGTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - Az erdélyi udvarház gazdasági szerepe a XVII. század második felében

GAZDASÁGTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK

újból feltöltötték. Az első keverésből előállított illatszer lett a legfinomabb, egyben legértékesebb.

Az ilyen illatszerek közül legelterjedtebb volt a rózsavíz, amellyel evés előtt kezüket bedörzsölték. Ide tartoztak az olajok, amelyeket a haj illatosítására és zsírosítására (mandula-, menta-, viola-, szegfű-, liliom-, szerecsenolaj), továbbá szépítőszerül (narancs-, citromhéj, rozmaring-, rózsasziromolaj) használtak.21

Az illatszerek készítésével természetesen a nők foglalkoztak. Ennek jeléül például az érlelő üvegek és az érő illatszerek helye Szentpéteren a leányok szobájával összefüggésben állott.

21 Pataki Jenő: Patikaláda. Orvosi Szemle, 1933. 121.

27. Major (bal oldalon) a hozzátartozó szántófölddel, kerttel és malommal a

XVII.

században. Részlet Georg

Hoefnagel Nagyváradról

készített rézmetszetéről

Az előállított szerek egy része orvosságul szolgált, amelyek készítésében szintén a nőknek jutott a főszerep. Az inventáriumokban megtaláljuk a „patikaládát”, amely a legszükségesebb orvosszereket tartalmazta. E régi asszonyok 263