Biró Vencel: „Erdélyt jobban megszeretjük, ha azt múltjával együtt ismerjük”. Történeti tanulmányok - Biró Vencel összegyűjtött tanulmányai 2. (Budapest, 2021)

GAZDASÁGTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - Az erdélyi udvarház gazdasági szerepe a XVII. század második felében

„ERDÉLYT JOBBAN MEGSZERETJÜK, HA AZT MÚLTJÁVAL EGYÜTT ISMERJÜK"

nosné Bornemisza Annának mondása: „...teli kamarának eszes asszonya, üres kamarának pedig bolond asszonya.”20

20 Lm. IV. 6-7,1.391.

A nő szorgalmát dicsérte a baromfiban népes gazdasági udvar is, amint az az udvarházakban megvolt. Hasonlóképpen az élelmiszereket tartalmazó pincék, a padlás, itt-ott a jégverem. Kisebb udvarházaknál az épülethez közel sorakoztak fel a ló-, esetleg ököristállók, a juhaklok. A lovak fajármokra helyezett hosszú vályúk előtt állottak (a paripák és ugyanúgy az igás állatok). A lovak istállója többnyire közelebb jutott az udvarházhoz; rájuk ugyanis a közlekedés meggyorsítása végett inkább szükség volt.

Rendszerint az épületek közelében épült a kút és a hangulatkeltő galambdúc. A szentpéteri kút kerekes volt, vedre meg vasabroncsos. A porumbáki kőből rakott kút kerekes volt, vederrel, vaslánccal, vályúval. Viszont a szentpéteri a fenekétől a felső kávájáig boronával volt felróva. A szentpéteri udvarházban egymástól távolabb két galambdúc is állott (az egyik földbe ásott két lábfán). Zsindelyes galamblakó helye hat emeletre terjedt. A másik galambdúc alja tyúkólul szolgált, két oldalát 36 szál fenyő borította. Felső része a galambokat fogadta be. Olyan módon oszlott két részre, hogy ott ember is eljárhatott. Az időben szép galambsereg népesítette be. Az udvarról nem hiányoztak a fák (kőris, alma) sem, hűs helyet adva és kellemes látványt nyújtva a ház lakóinak.

Az udvarház jellegzetességéhez tartoztak a kertek, amelyek a felsorolt épületrészek után következtek. Az ilyen kert vagy a termelt gabona elhelyezésére és a gabonaszem kiverésére szolgált, vagy pedig különböző veteményeket termett. A kert a vetemények faja szerint kapta a nevét. Átlag ilyen sorrendet követtek: csűrkert, veteményes-, gyümölcsöskert. Ezekhez esetlegesen virágos-, füveskert járult, vagy olyan kert, amely nevét az évi terménytől kapta (pl. dinnyés-, káposztáskert stb.).

A csűrkert a csűr körül elterülő szabad teret jelentette. Kert jellegét a fák adták meg, amelyek az épületet, vagy annak kertjét körülvették. Apor István birtokain például csűrös-, veteményes-, gyümölcsös-, füveskert volt Alsótorján, Ózfalván, Csíkszentgyörgyön; csűrös- és veteményeskert Nyújtódon, Lázárfal260