Biró Vencel: „Erdélyt jobban megszeretjük, ha azt múltjával együtt ismerjük”. Történeti tanulmányok - Biró Vencel összegyűjtött tanulmányai 2. (Budapest, 2021)
GAZDASÁGTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - Az erdélyi udvarház gazdasági szerepe a XVII. század második felében
GAZDASÁGTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK származik, akiket a néppel való együttérzésük bírt rá nyilatkozatuk megtételére. Az egyik az irodalomból is jól ismert író, Szántó István jezsuita, aki 1581-ben, tehát a XVI. század végén, az erdélyi jobbágyság helyzetét a lengyelekével hasonlította össze. Elítélte lengyel nemzetiségű házfőnökét, hogy az túlságosan szigorúan bánik a kolozsmonostori rendi birtokokon élő jobbágyokkal. A római egyetemes főnökhöz intézett jelentésében magyarázta, hogy az erdélyi jobbágyokkal nem lehet úgy bánni, mint a lengyelekkel. Lengyelországban ugyanis azok, akik a nemesek hatalma alatt állnak, szinte olyanok, mint a rabszolgák. Igen kemény bánásmódban van részük, akárcsak a törökök rabszolgáinak. Erdélyben azonban egészen más a jobbágyok magatartása. Ezek azt akarják, hogy nem mint szolgákkal, hanem mint polgárokkal bánjanak velők.3 3 Veress Endre, Fontes Rerum Transylv unicarum I. Bp., 1913. 159. 4 Szádeczky Lajos: Apor Péter verses művei és levelei I. Bp., 1903. 60, 65. A másik észrevételező is neves ember, Apor Péter, a Metamorphosis Transylvaniae szerzője. E művében a fejedelemség a korabeli nemesi társadalom életét állította szembe az ő korában alakított mágnásosztályéval. Előadása szerint az egyszerűbb életmódban, a XVIII, században elharapódzott gőg helyett szeretetben élt úr és paraszt.4 Nyilatkozatából, amelyet mint kortárs tett, legalábbis a békésebb együttélés megállapítható. Következménye ez az egymásra utaltságnak, amelyet a század közepén a török, a század végén pedig a német megszállás idézett elő. Az udvarház és a jobbágyság így szorosabb kapcsolatba jutott. Az udvarház általában úgy él a köztudatban, mint békés, jómódot mutató, tágas, többnyire földszintes ház, ablakaiban színes virágokkal, udvarán népes galambdúccal. A képzelet kiszínezte e lakot és azt mint a régi nemes birtokosság patriarchális életfolyásának emlékét mutatta be. Az udvarházak idővel nagyon meggyérültek, átformálódtak, vagy romban hevernek, úgyhogy eredeti formájában csak itt-ott lehet egyet-egyet találni. Az emlékek szerint az udvarházak közül aránylag kevés volt emeletes. Ezeket az egykorúak kastélynak hívták. A földszintes és az emeletes udvarházak is viszonylag kicsiny épületek, kevés lakószobával. Hogy néhányat felsoroljunk: a XVII. századból megvan a kisbuni kastély, amelyet Bethlen János kancellár építtetett; a kendilónai Kendi-kastély; a mezőörményesi fejedelmi kastély az 251
