Biró Vencel: „Erdélyt jobban megszeretjük, ha azt múltjával együtt ismerjük”. Történeti tanulmányok - Biró Vencel összegyűjtött tanulmányai 2. (Budapest, 2021)

GAZDASÁGTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - Az erdélyi udvarház gazdasági szerepe a XVII. század második felében

„ERDÉLYT JOBBAN MEGSZERETJÜK, HA AZT MÚLTJÁVAL EGYÜTT ISMERJÜK"

Az erdélyi udvarház gazdasági szerepe a XVII.

század második felében

i.

Az udvarház

A régi rendi társadalom birtokkezelésében az erdélyi udvarház (curia)

mint

gazdasági egység szerepelt. Századokon keresztül e nemesi udvarházakból-kúriákból történt a gazdasági irányítás. A birtokos nemesség, továbbá a jobbágyság élete ez udvarházak körül folyt le, és pedig a

XVII.

századdal bezárólag, még közelebbről a fejedelemség megszűnéséig (1690), a maga érintetlenségében. Az ez időtől kezdődő bécsi kormányzás ugyanis, az erdélyi jellegzetességek rovására, a közéletbe és a magánéletbe sok újítást hozott be.

E változás a gazdasági életre is erősen kihatott. A tömeges rangemeléssel, a hivatali nemesség szaporodásával, a bécsi nagyúri élet utánzásával az egyszerűbb erdélyi életmód széles körben divatját múlta. A régi kúriákat sok helyütt átépítették, vagy gazdasági épületekké, tisztviselői lakásokká szállították le őket, és az udvarházak helyébe a kor ízlése szerint pompás barokk kastélyokat építettek. A kastélyhoz tartozott a nagy kiterjedésű, gondosan ápolt park, nyírott bokrokkal szegélyezett útjaival, különleges virágágyaival, benn a kastélyban tágas termekkel, bennük nyugati mintára készült bútorokkal.

A XVIII,

század

eszerint a régi, egyszerűbb erdélyi életet, beleértve az öltözködést és az új életrendet is, erősen átformálta. Az átalakító hatás főleg a főnemességnél jelentkezett, de a köznemességet, a városi polgárságot, sőt az egyszerűbb embereket sem hagyta érintetlenül. Az egykorú írók, mint Cserei Mihály, Rettegi György, Apor Péter, a régi, a fejlődés természetes menetét köve248