Biró Vencel: „Erdélyt jobban megszeretjük, ha azt múltjával együtt ismerjük”. Történeti tanulmányok - Biró Vencel összegyűjtött tanulmányai 2. (Budapest, 2021)

GAZDASÁGTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - Az erdélyi udvarház gazdasági szerepe a XVII. század második felében

„ERDÉLYT JOBBAN MEGSZERETJÜK, HA AZT MÚLTJÁVAL EGYÜTT ISMERJÜK" Az erdélyi udvarház gazdasági szerepe a XVII. század második felében i. Az udvarház A régi rendi társadalom birtokkezelésében az erdélyi udvarház (curia) mint gazdasági egység szerepelt. Századokon keresztül e nemesi udvarházakból-kú­­riákból történt a gazdasági irányítás. A birtokos nemesség, továbbá a jobbágy­ság élete ez udvarházak körül folyt le, és pedig a XVII. századdal bezárólag, még közelebbről a fejedelemség megszűnéséig (1690), a maga érintetlenségében. Az ez időtől kezdődő bécsi kormányzás ugyanis, az erdélyi jellegzetességek rovásá­ra, a közéletbe és a magánéletbe sok újítást hozott be. E változás a gazdasági életre is erősen kihatott. A tömeges rangemeléssel, a hivatali nemesség szaporodásával, a bécsi nagyúri élet utánzásával az egysze­rűbb erdélyi életmód széles körben divatját múlta. A régi kúriákat sok helyütt átépítették, vagy gazdasági épületekké, tisztviselői lakásokká szállították le őket, és az udvarházak helyébe a kor ízlése szerint pompás barokk kastélyokat épí­tettek. A kastélyhoz tartozott a nagy kiterjedésű, gondosan ápolt park, nyírott bokrokkal szegélyezett útjaival, különleges virágágyaival, benn a kastélyban tá­gas termekkel, bennük nyugati mintára készült bútorokkal. A XVIII, század eszerint a régi, egyszerűbb erdélyi életet, beleértve az öl­tözködést és az új életrendet is, erősen átformálta. Az átalakító hatás főleg a főnemességnél jelentkezett, de a köznemességet, a városi polgárságot, sőt az egyszerűbb embereket sem hagyta érintetlenül. Az egykorú írók, mint Cserei Mihály, Rettegi György, Apor Péter, a régi, a fejlődés természetes menetét köve­248

Next

/
Thumbnails
Contents