Biró Vencel: „Erdélyt jobban megszeretjük, ha azt múltjával együtt ismerjük”. Történeti tanulmányok - Biró Vencel összegyűjtött tanulmányai 2. (Budapest, 2021)
TÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - Vay Kata, Teleki Pálné mint nevelő (1864–1868)
„ERDÉLYT JOBBAN MEGSZERETJÜK, HA AZT MÚLTJÁVAL EGYÜTT ISMERJÜK" Fiam, szerelmes fiam, a te szemeid az igazra nézzenek és a te szemöldökeid igazakra nézzenek, így sokasainak meg tenéked a te életednek esztendei. Olyan volt fia hajlékában, mint az igazság gyönyörűséges gyümölcsével megrakott termőág, akire mikor csak rátekintett, máris elméjébe és szívébe ötlöttek az édes anyai szájából harmat módjára csepegő intései és bölcs tanításai, amelyek fiúi bölcs szívébe behatottak, gyökeret vertek és az örökéletre jó gyümölcsöt is teremnek. Ilyen igazat szalasztott el az egész nagy család, ő mindnyájukat szíve szerint vezetvén, minden nap, mint bölcs és az Úrnak útaiban jártas nagyanya, szüntelen hol a Szentírásból, hol a külső históriákból vett példákkal tanít és a bölcsességre oktat vala és az Űr útaiban az igazságban való járásra, maga példáival is ösztönöz vala. Tordai Sámuel lelkész a vénség szépségéről beszélt, amennyiben Vay Kata 84. életévét élte meg. Kifejtette, hogy a véneknek nagy tiszteletet szerez az a körülmény, hogy elméjük megérett, életük hosszú ideje alatt nagy tapasztalatot szereztek, bölcsek lettek. Nagy tiszteletükre szolgál csendes, jámbor, kegyes, tisztes magaviseletük. A vénség ékes korona a hirtelen természetű, indulatait nehezen fékező ifjú előtt. Azért az ifjak tanuljanak tiszteletet, az öregek pedig éljenek megfelelő életet. Vay Katára alkalmazva nem szükség előszámlálnia - mondotta -, hogy 1731 óta, ura halála óta is, minemű kegyes, jámbor, hitét és jócselekedeteit ékesítő, Istennek és embereknek tetsző életet élt a nagy úri asszony. Dicsérik őt jócselekedetei: a templomi ékességek, melyeket maga kezeivel varrott vagy drága pénzen szerzett, dicsérik a szűkölködők (lelkipásztorok, árvák, özvegyek, szegények), dicsérik, akik valaha látták vagy hírét hallották. Színmutatás nélkül kegyes, buzgó volt. Soha, vénségében is az isteniszolgálatot el nem mulasztotta. Ilyen korona esett le - mondotta - Teleki Ádám fejéről, akit anyja anyai tökéletes szívvel szeretett, jótanácsával oktatott, vezérelt, igazgatott. Mint a szemefényét, úgy féltette és oltalmazta. Mikor meglátogatta, jelenléte, kegyes beszéde a fiát megújította és úgy tetszék, hogy Teleki Ádám udvarának mindég újabb díszt es fényességet szolgáltatott, Vigasztalódjék Brezoviczai gr. Horváth Zsuzsanna, Teleki Ádám harmadik felesége, akit a megholt nyájas beszélgetéseivel szomorúságában sokszor megnyugtatott; vigasztalódjanak Teleki Ádám gyermekei, Zsuzsanna, br. Korda György hitvese, akit a megholt, mint saját méhe gyümölcsét, oly kegyesen nevelt és szeretett; Ádám, Kata, akiket a 220
