Biró Vencel: „Erdélyt jobban megszeretjük, ha azt múltjával együtt ismerjük”. Történeti tanulmányok - Biró Vencel összegyűjtött tanulmányai 2. (Budapest, 2021)
TÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - Erdélyi közvélemény alakulása a Magyarországgal való egyesítések idején
„ERDÉLYT JOBBAN MEGSZERETJÜK, HA AZT MÚLTJÁVAL EGYÜTT ISMERJÜK" leki Mihály erdélyi kancellár látta, legnagyobb igyekezettel tehát ő szállt síkra a következmények levonására. Apor Péter, Rettegi György, Cserei Mihály egykorú történetírók munkái szemléltetik az elnyugatiasodást kisérő erdélyi szokáselhalványulást, a költekező életmódot, az új berendezkedést követő eladósodást. Ennek következménye, a jobbágyság nagyobb megterhelése, elszegényedése, egyre erősülő kivándorlása. A Magyarországgal való teljes egyesülés 1848-ban következett be. A gondolatot a magyar reform-országgyűléssel előkészítették és népszerűsítették. A márciusi ifjak unió-óhaját országgyűlési végzés követte, a VII. törvénycikk az erdélyi országgyűlés csatlakozó határozatát is óhajtotta. A május 29-iki kolozsvári gyűlés az egyesülési indítványt egyhangú lelkesedéssel magáévá is tette. A szász és román országgyűlési tagok is hozzájárulásukat jelentették be. Az országgyűlési tagok lelkesültsége a lakosság hasonló érzésével találkozott. Ezzel az unió törvényerőre emelkedett, amelyhez a magyarság a bekövetkezett megpróbáltatások között szívesen ragaszkodott. A szabadságharcot kővető abszolutizmus idején kitartóan az 1848-as törvény alapján állott, s nem foglalta el helyét a birodalmi gyűlésen, ahová Erdély is meghívást kapott. A magyarság emellett a szászság és románság ellenében is az 1848-as törvény érvényességét hangoztatta, amely nemzetek csak territoriális és nemzeti jog biztosítása árán fogadták volna el az uniót. A magyar álláspont győzött, a kiegyezéskor Erdély képviselői az 1848-as törvény alapján foglalták el helyüket a pesti parlamentben. A jelen egyesítés ünnepi hangulatát a bevonuló honvédsereg fogadása adta meg. A hétköznapi hangulatot az általános óhajtás szabja meg, hogy itt vallás és nemzeti különbség nélkül mindenki megelégedett és hű állampolgár legyen. 204