Biró Vencel: „Erdélyt jobban megszeretjük, ha azt múltjával együtt ismerjük”. Történeti tanulmányok - Biró Vencel összegyűjtött tanulmányai 2. (Budapest, 2021)

TÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - Vass József (1813–1873)

„ERDÉLYT JOBBAN MEGSZERETJÜK, HA AZT MÚLTJÁVAL EGYÜTT ISMERJÜK" egy költeményért, melyet e társulat Viribus unitis címen I. Ferencz József tisz­teletére kiadott albuma számára küldött. Kolozsvári tanárkodását néhány évi váci tanársága szakította félbe. De másodszori kolozsvári tanársága nem sokáig tartott. Az 1867. évben a budai kir. egyetemi főgimnáziumhoz a magyar nyel­vi szakra pályázatot hirdettek, s ez állást a nagyszámú folyamodók közül Vass nyerte el. Itt 1868 márciusában kezdette meg működését. - Visszakerült tehát a fővárosba, hol munkakedve még inkább fokozódott. A M. Tud. Akadémiától is többízben kapott megbízást. Négy évet töltött itt, midőn 1872-ben egészségi állapota bomladozni kezdett. Agyhártyagyulladása következtében testi és szel­lemi erejében megfogyva, az 1871-72. tanév harmadik felében ideiglenes nyu­galomba vonult. Orvosai tanácsára a stájerországi radegundi fürdőben keresett gyógyulást, hol két hónap alatt némileg fel is üdült. De javulása látszólagos volt, 1873. januárius 13-án meghalt Budán, hatvanéves korában. Vass József igen sokat és sokfélét írt. Vannak értekezései, nagyobb dolgo­zatai a magyar nyelvészet, magyar irodalom, egyháztörténelem, művelődéstör­ténelem köréből. Több kiadatlan iratot közöl (Rhédei László naplója; Báthory István végrendelete, vallási kiváltságlevelek), könyvismertetéseket ír. Történel­mi munkái részint általános érdekűek, részint Erdélyre vonatkoznak, vagy csak Kolozsvárról szólnak: Emléklapok Kolozsvár elökorából, Kolozsvár siralmai 1699-ben. Legnagyobb nyelvészeti munkája A Dunántúli nyelvjárások, melyet a M. Tud. Akadémia pályadíjjal tüntetett ki. - Ide tartozik Nyelvünk és Erdély hölgyei a XVII. században is. A magyar irodalom körében a többek között a Béldi-kódexszel, szótár-iro­dalmunkkal foglalkozik. Egyháztörténelmi értekezései: Kalászát az erdélyi egy­háztörténelem mezején, Az ösegyház és ösnyomatok. Szépen megírt útirajzai: Székelyföldi útirajzok, Rajzolatok erdélyi útijegyzeteimböl. A latin nyelv ékes szókötése a latin nyelv stilisztikája, de magyar nyelven írva. A latin nyelv tisz­taságáról (szó, értelem, szórend, mondat tisztaság), a tisztaság elleni hibákról szól benne. Tárgyalja a latin nyelv ékességeit, milyen a főnevek, elöljárók, kötő­szók felcserélése. Szó van benne a hasonértelműségről, nyelvtani figurákról, a körmondatról, a levelekről, elbeszélésekről, párbeszédről és verstanról. Világos, áttekinthető munka, mely korában méltó érdeklődést keltett. Az egykorú napi­lapok, Vasárnapi Újság, Századok, az Erdélyi Múzeum Vassnak sok kisebb-na- 198

Next

/
Thumbnails
Contents