Biró Vencel: „Erdélyt jobban megszeretjük, ha azt múltjával együtt ismerjük”. Történeti tanulmányok - Biró Vencel összegyűjtött tanulmányai 2. (Budapest, 2021)
TÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - Erdélyi László: A székely eredetkérdés megoldásának sarkpontjai
TÖRTÉNETI TANULMÁNYOK A másik kérdésben a sarkpontokat abban látja, hogy a székelyföldi szék (megye, járás, eredetileg törvényszék) nevek között van sebösi, kézdi, orbaiszék, telegdi terület, holott ilyen helynevek Székelyföldön nem voltak. De van Telegd Bihar megyében, Sebös Orbó Szeben megyében, Kézd Küküllő megyében. Tehát a székelyek e helyneveket vitték kelet felé. Ügy történt ugyanis, hogy amikor a szászok 1150 táján Erdélybe települtek, akkor védelmükre besenyőket és székelyeket rendeltek melléjük. A német lovagrend kiűzése után a sebösi és kézdi székelyek 1225-30 között a mai Háromszékbe költöztek, a bihari Telegdiek a mai Udvarhely megyébe. Az aranyosi és csíki telepítés 1257-70 között keletkezett, az Anjou-kor elején ugyancsak a csíki, majd az orbai telepítés. Zsigmond magyar király idejében megalakultak a székely székek és azután a városok. A nyugatról való települést mutatja, hogy a székelyek nyelve megegyezik a dunántúli és a többi magyarok nyelvével, ugyanazon nyelvi hatásokon estek át (kereszténység, szláv hatás stb.), ami együttélés nélkül teljesen érthetetlen lenne. A nyugatról való telepítés jele, hogy a székelyek sajátos intézményei a nyugati magyaroknál is megvoltak. Ilyenek a királybíróság, fiú-leányság, ökörajándék. A székelyek várakat is őriztek, a falunagy egyenlő a kenézzel, soltésszel. A székely eredetkérdésnek nagy irodalma van, mint ahogyan minden ősnép történetét sok homály fedi. Erdélyit e kérdés megoldásához az Árpád-kor társadalmi életének alapos ismerete vezette. A székely eredetkérdésnek megfejtése nála annyira könnyed, logikus, hogy alapos a remény, hogy a történetírók, akik e kérdéssel foglalkoznak, rövidesen megegyezésre jutnak. Abban úgyis egyetértenek, hogy a székelyeket tőlük nyugatabbra került rokon néptörzsekből származtatják. Erdélyi lelkiismeretes kutatásának köszönjük, hogy e kérdésben a megkívánt ismeretek áttekinthető formában együtt vannak. Az erdélyiek e tárgyban vallott nézetét ugyan már eddig is ismerték s széles körben olvasták, de ilyen rendszeres összeállításban nem. Azért ez értekezés számot tarthat az érdeklődésre. 185
