Biró Vencel: „Erdélyt jobban megszeretjük, ha azt múltjával együtt ismerjük”. Történeti tanulmányok - Biró Vencel összegyűjtött tanulmányai 2. (Budapest, 2021)
SAS PÉTER: BIRÓ VENCEL PIARISTA TÖRTÉNETÍRÓ HELYE ÉS SZEREPE AZ ERDÉLYI TUDOMÁNYOS ÉLETBEN
BÍRÓ VENCEL PIARISTA TÖRTÉNETÍRÓ HELYE ÉS SZEREPE AZ ERDÉLYI... deczky Lajos, akinél magyar történelmet és diplomatikát hallgatott. Közvetlen, személyes hatására terelődött Biró Vencel figyelme Erdély történelme, históriája felé. A latin nyelvben, az ókor irodalmában és történetében való jártasságát a szótáríró Szamosi Jánosnak, a klasszika-filológus Csengery Jánosnak és Schil ling Lajosnak köszönhette.11 Mentora és atyai jó barátja lett Márki Sándor, a közép- és újkori egyetemes történelem tanára, aki egészen haláláig támogatta, és szakmai érvényesülésében hathatósan segítette egykori tanítványát. Évtizedekkel később hűséges diákként mindkét tanárát elkísérte utolsó útjára, és nekrológot, megemlékezést írt róluk.12 11 Acta Universitatis Litterarum Regiae Hungaricae Francisco-josephinae Kolozsváriensis MCMVIII-IX. Fasciculus I. Beszédek. Kolozsvár, 1909. 30-36. 12 Szádeczky Lajosról Pásztortűz, 1936.; Márki Sándorról Erdélyi Irodalmi Szemle, 1927. és Márki Emlékkönyv. Cluj -Kolozsvár, 1927. (Márki Sándorról írt részletes életrajza kéziratban maradt.) 13 Az Erdélyi Róm. Kath. Státus kegyesrendiek vezetése alatt álló kolozsvári főgimnáziumának Értesítője az 1910-1911. tanévről. Közzéteszi Nemes Endre. Kolozsvár, 1911. 7-54. 14 Acta Universitatis Litterarum Regiae Hungaricae Francisco-josephinae Kolozsváriensis MCMVIII-IX. Fasciculus I. Beszédek i. m. 66, 72. - Kalazantinum, 1907-1908. IX. sz. 7. és X. sz. 6. 15 Acta Universitatis Litterarum Regiae Hungaricae Francisco-josephinae Kolozsváriensis MCMV-VI. Fasciculus IL Beszédek i. m. 89, 92-93. Biró Vencel az egyetemi évek alatt, 1906. május 14-én tette le szaktantárgyaiból a tanári alapvizsgát, majd az esztendő végén, december 24-én ünnepélyes rendi fogadalmat tett. Két év múlva, 1908. április 3-án sikeresen túljutott a szakvizsgáin is. Történészi „oroszlánkörmeit”, szakmai felkészültségét az Erdély belügyi fejlődése a fejedelemség megalakulása korában (1541-1571-ig) címet viselő szakdolgozatában mutatta meg. Sikeres és méltányolt munkáját később a kolozsvári piarista gimnázium értesítője megjelentette.13 1908. június 11-én nemcsak egyetemi tanulmányait fejezte be, hanem - summa cum laude minősítéssel - a bölcsészetdoktori oklevelét is megszerezte. A kitüntetettek jelképes ajándékul megkapták a Székely Oklevéltár forráskiadvány addig megjelent köteteit.14 Az 1905-1906-os tanévben a Garay-idézetet - „Csak törpe nép felejthet ős nagyságot” - jeligéül választó nyertes pályamunkája15 témáját kiteljesítve Forgách Ferenc mint történetíró címen fejtette ki doktori értekezésének témáját. 13
