Biró Vencel: „Erdélyt jobban megszeretjük, ha azt múltjával együtt ismerjük”. Történeti tanulmányok - Biró Vencel összegyűjtött tanulmányai 2. (Budapest, 2021)

TANULMÁNYOK AZ ERDÉLYI FEJEDELEMSÉGRŐL - Az erdélyi és a román fejedelmek

„ERDÉLYT JOBBAN MEGSZERETJÜK, HA AZT MÚLTJÁVAL EGYÜTT ISMERJÜK"

Az erdélyi és a román fejedelmek

A fejedelmi Erdély élénk összeköttetést tartott fenn a román fejedelemségekkel, Moldovával és Havasalfölddel. Mindhárom ország a török alá tartozott. Amint Dabija Eustache fejedelem

magát kifejezte: mindhárman „a nagy császár hatalmában” voltak, „egy Istenök és egy császáruk” volt. Az együvé tartozás így még fokozta a sok összeköttetést, amelyeket már a szomszédsági viszony is magával hozott.

Török megbízásból is sok alkalom adódott már az érintkezésre. Török parancsból többször moldovai és havasalföldi csapatok jelentek meg Erdélyben, máskor az erdélyi fejedelem kapott megbízást, hogy a román fejedelemségekben uralkodót segítsen a trónra, vagy a lengyelektől, kozákoktól, tatároktól megtámadott fejedelemségeknek segítséget nyújtson. A fejedelmek a kirendelésben Erdély szabadságának megsértését látták, azért igyekeztek magukat a kivonulás alól kivonni, de e törekvésük nem mindig sikerült.

Török parancson kívül is sok ügy összefűzte őket. így többször megtörtént, hogy a két román fejedelemség Erdéllyel szemben hűbéri viszonyba jutott, máskor szoros szövetség jött köztük létre. Viszont román fejedelmek is voltak, akik Erdély megszerzésére törekedtek, Vitéz Mihály meg is szerezte. A hódítás, a szerződéskötés is a török sajátságos kormányzási rendszere miatt volt lehetséges. A török megelégedett azzal, ha fennhatóságát elismerték, a függés fő bizonyítéka volt az adó befizetése. Egyébként ez országok belső ügyeivel nem sokat törődött. Konstantinápoly elég messze volt ahhoz, hogy mindent észre ne vegyen, azért a török tudtán kívül sok minden történhetett. Az egymásra utaltság, kölcsönös védekezés, máskor egymásra törés gyakran kapcsolatot teremtett a három ország között.

Ezekhez járultak a határügyek, kereskedelmi ügyek, a politikai menekültek, beszökött jobbágyok, gonosztevők ügye, a kölcsönös letartóztatások, vallási ügyek. Az ezekben való eljárás az országok közötti jó vagy rossz viszonytól függött.

116