Biró Vencel: „Erdélyt jobban megszeretjük, ha azt múltjával együtt ismerjük”. Történeti tanulmányok - Biró Vencel összegyűjtött tanulmányai 2. (Budapest, 2021)

TANULMÁNYOK AZ ERDÉLYI FEJEDELEMSÉGRŐL - Tűzpróba (1603–1613). Bevezetés

„ERDÉLYT JOBBAN MEGSZERETJÜK, HA AZT MÚLTJÁVAL EGYÜTT ISMERJÜK"

A hajdúk visszaéléseit erős kifejezésekkel korholja. A szászokat olyanoknak rajzolja, mint akik saját érdekeik szerint ide-oda csatlakoznak és a magyarság sorsával nem törődnek. Báthory Gáborról megértéssel nyilatkozik.

Nagy Szabó Ferenc szabómester nagyon élénk író, sokat adott arra, hogy az eseményeket mint szemtanú írja le és az igazságnak utánajárjon. Erős képzelőtehetsége el-elragadja, és a kelleténél élénkebb színezésbe viszi bele. Népies kifejezései sokszor kellemes meglepetésül szolgálnak. A garázda hajdúkkal ellentétben Bástát könyörületes embernek festi, aki a kárvallott panaszossal együtt sír. Szülővárosának, Marosvásárhelynek sorsa közelebbről is érdekelte őt, várának építéséről érdekesen ír. A székelység bajairól nagy rokonszenwel emlékszik meg.

Borsos Tamás szintén marosvásárhelyi polgárember, történetíró és egyben kiváló diplomata. Több követküldésről ír, 1613. évi portai követjárásának leírása az első ilynemű történeti emlék. Az erdélyi fejedelemség és a török porta kapcsolata ugyanis sűrű érintkezést tett szükségessé. A diplomáciai ügyek elintézésére és az ország adójának bevivésére a fejedelem követeket járatott Konstantinápolyba, az összeköttetés állandósítására meg állandó követet, úgynevezett kapitihát tartott a portán. Ilyen volt Borsos is. Első bemenetele Báthory Gábor uralkodására esett, amikor Balassi Ferenc főkövettel ment együtt. Az erdélyi követek három úton haladtak a portára. A legrövidebb, egyben legjobb a Bukaresten keresztül vivő út volt. Brassóból menet a törcsvári szoroson át jutottak Tirgovistbe, majd a Dunához Ruszcsukba, onnét a Kis-Balkánon át Konstantinápolyba. A másik út a Belgrádon, Nisen, Szófián, Drinápolyon át vezető út volt. A harmadik Nikápolyon és a zord Nagy-Balkánon át haladt. E legnehezebben járható úton ment Borsos.

Nehéz körülmények között képviselte fejedelmét, mivel annak megbuktatása a portán már elhatározott dolog volt. A török Bethlen Gábort óhajtotta Báthory helyett a fejedelmi székben látni.

Borsos leírása találóan szemlélteti az utazás nehézségeit, a megjelenést a fővezér és császár előtt, általában az erdélyiek portai életét. Mindegyik követjárás ilyenformán ment végbe úgy, hogy Borsos élénken bevilágít az ország külügyi életének évszázados nehézségeibe. Borsosék viselkedése annak az általános erdélyi felfogásnak visszatükrözése, amely szerint a követ fejedelmének és hazájának érdekeit minden körülmények között védje meg.

114