Biró Vencel: „Erdélyt jobban megszeretjük, ha azt múltjával együtt ismerjük”. Történeti tanulmányok - Biró Vencel összegyűjtött tanulmányai 2. (Budapest, 2021)

TANULMÁNYOK AZ ERDÉLYI FEJEDELEMSÉGRŐL - Tűzpróba (1603–1613). Bevezetés

„ERDÉLYT JOBBAN MEGSZERETJÜK, HA AZT MÚLTJÁVAL EGYÜTT ISMERJÜK"

rás az erdélyi magyarság jövő erőkifejtésének lehetősége, Erdély nyugalmának biztosítéka. Bocskai úgy vélte, hogy az akkori magyar kormányzási rendszer féken tartása Erdélyre vár. E hitével aztán nagynevű erdélyi fejedelmeket is példája követésére vonzott. Különálló erdélyi fejedelemség volt az eszménye, amíg Erdély majd a magyar szellemben vezetett Magyarországgal egyesülhet. Ilyen felfogásban kötötte meg a bécsi békét, és működött közre a zsitvatoroki béke létrejöttében a török és a magyar király között. Erdély nyugalmát ugyanis csak ilyen légkörben látta biztosítottnak.

Politikai hitvallását végrendelete tartalmazza. Ebben - hangsúlyozván, hogy szükséges és hasznos Erdélyben egy magyar fejedelemség mindaddig, amíg ott fenn nálunknál erősebb nemzetnél, a németnél lesz a magyar korona - így folytatja: „Ha pedig Isten azt adná, hogy a magyar korona Magyarországban magyar kézhez kelne egy koronás királyság alá, úgy az erdélyieket is intjük, nemhogy attól elszakadnának, vagy abban ellent tartanának, de sőt segéllyék tehetségek szerént és egyenlő értelemből azon korona alá a régi mód szerént adják magokat.”

Az Erdélyért versengő két félhez: a némethez és a törökhöz való viszony kérdése egykorú írókat is foglalkoztatott. Mikó Ferenc hangoztatta, hogy Erdélynek és Magyarországnak akkor volt szép csendessége, amikor egymás értelmében és szeretetében éltek. Ezután is addig tartatik meg a magyar nemzetnek becsülete és békessége, amíg ez így lesz. Ha különben lesz - mondotta - akkor Erdély várhatja magára a veszedelmet.31

Borsos Tamás portai követ a török fővárosban szerzett tapasztalatai alapján a vallás hirdette emberiesebb érzés miatt, szintén a nyugati hatalomhoz érzett nagyobb vonzódást. Melyiknek bosszúállása nagyobb: a nyugatié vagy a portáé? Levágnak, ha győznek. Lelkünket-testünket azonban el nem veszik. Ellenben, ha a törökre marad a büntetés, akkor ez a fejedelemmel és az országgal szemben könyörtelen. A törökök is elveszik köntösünket, borunkat, marhánkat, de ezt még azzal tetézik, hogy az országot a földdel teszik egyenlővé. Még ez is tűrhető volna, de ami még keservesebb: a szörnyű és iszonyú rabság következik, lelkünket-testünket egyaránt elveszi, tö31 Mikó Ferenc i. h. 179.

110