Biró Vencel: „Erdélyt jobban megszeretjük, ha azt múltjával együtt ismerjük”. Történeti tanulmányok - Biró Vencel összegyűjtött tanulmányai 2. (Budapest, 2021)
TANULMÁNYOK AZ ERDÉLYI FEJEDELEMSÉGRŐL - Tűzpróba (1603–1613). Bevezetés
„ERDÉLYT JOBBAN MEGSZERETJÜK, HA AZT MÚLTJÁVAL EGYÜTT ISMERJÜK" adófizetés alól nyert felmentést, hanem a János Zsigmond fejedelem korában kezdődött jobbágyállapotból is kiemelkedett. Üj helyzete révén sok jobbágytehertől szabadult meg. A szabadsorsban elhelyezkedés nem ment simán. Felszabadult szenvedélyek lángoltak fel és támasztottak elviselhetetlen keserveket. A székelység ugyanis most nem elégedett meg nagyobb mérvű zavarkeltéssel, mint a Havasalföldre vonulás előtt, hanem ahol székely nemes embert, akár gyermeket is értek, azt megölték, házukat elégették. Vakmerőségüket fokozta, hogy tettükért semmi büntetés sem érte őket. így egyfelől a vajda, másfelől a székelység kegyetlenkedett.10 Ügy tűnt fel, hogy a székelység a nemessége kiirtásában lát biztosítékot jogai megőrzésére. 10 Borsos Tamás: Vita vel potius peregrinatio totius vitae Thomae Borsos de Vásárhely etc. in anno 1614. 24. Erd. Tört. Tára II Mikó Ferenc i. h. 144. 11 A változás az akkori országgyűlési végzésekből kitűnik. Erd. Orsz. Emi. IV. 370, 431, 522. 12 Érd. Tört. Ad. III. 262. A székely szabadság visszaállításának gazdasági következményei az egyoldalú elintézés célszerűsége felől indokolt észrevételt támaszthatnak. Az adómentesség országos viszonylatban ugyanis annyit jelentett, hogy az országos adóból a székelységre eső egyharmad rész megfizetése mostantól fogva a másik két nemzetre: a magyarságra és a szászságra hárul.11 A székely adózásnak tisztán az ökörsütésre történt korlátozása e szerint országos viszonylatban visszaesést jelentett. Az országos adó egyharmadát a székelység ugyanis jobbágyi sorsba süllyedése előtt is fizette a Fráter György korabeli elintézés szerint. A Székelyföld gazdasági nehézségét az oda települt nem székely jobbágyok helyzetének rendezetlensége csak növelte. Magyarok mellett szászokat, románokat is hoztak a székely jószágokra. Az ős jobbágyok száma Bethlen Gábor fejedelemsége idejére már tízezerre rúgott anélkül, hogy őket ez ideig az országos adó fizetésére kötelezték volna.12 S a mostani zavarokban e jobbágyok is a székely harmadrend közé vegyítették magukat. Az annak adott szabadságot magukra is vonatkoztatva a nemesség kárára nemesi jószágokat ők is szállottak meg. Ha most a székely nemesség még e jobbágyságot is elveszti, akkor földjei művelés nélkül maradtak volna. A nemesség tehát országgyűlésileg kérte, hogy 102
