Bartók Béla, ifj.: Bartók Béla életének krónikája (Budapest, 2021)
Bekapcsolódás Európa zenei életébe (1904–1906)
1906 BARTOK BÉLA ÉLETÉNEK KRÓNIKÁJA Kodály Zoltán útmutatásait és tanácsait is figyelembe véve. Az egyes gyűjtőutak helye és időpontja napról napra nem mindig követhető, mivel a népdalfeljegyzések támlapjain és statisztikáin legtöbbször csak hónap megjelölés van (az sem mindig hibátlan), másrészt a dalok származási helyének gondos feltüntetése az énekes lakóhelyét vagy tartósabb munkahelyét jelenti, ez nem mindig azonos a felvétel helyével. Ennek figyelembevételével sokszor csak hozzávetőleges adatokat közölhetünk. Bartók tervei szerint júniusban Pozsonyba, Sopronba, majd Vésztőre (Szilad pusztára) szándékozott utazni. A Sopron vármegyei Jobaházáról 37, Bogyoszlóról pedig 4 népdal származik 1906. júniusi dátummal, így feltehető, hogy a soproni út erre vonatkozik. Június 11-én Budapest Székesfőváros Tanácsa 1905. decemberi kérvényére 1600,- K „zenészeti díj”-at juttat Bartók Bélának a Ferenc József koronázási jubileumi díjból, a 109143/1906-VII. sz. utalvánnyal. [A második zenészeti díjat i^. dr. Toldy László kapja, ezen kívül 2 irodalmi (Divald Kornél és Harrer Ferenc), 2 képzőművészeti (Nagy Zsigmond festő és Radnai Béla szobrász), 1 gépészmérnöki (Weltzl Károly) és hét 600 K-ás ipari díjat adnak ki.] Június közepén Bartók rövidebb időt húgánál tölt. Június 21-én Gyulán jár, feltehetőleg népdalgyűjtés céljával. Ezután visszatér Budapestre, Vecsey Lajosék (Vecsey Ferenc szülei) meghívásának eleget téve Rákoskeresztúr község nyaralótelepén (mely 1921-ben Rákoshegy néven önálló község lett) vendégszeretetüket élvezi a Witzenrad villában. Ekkor kezdődik a községgel való kapcsolata. A közigazgatási változások miatt 1920-ig különböző helységnév-változatok levelei és művei dátumában mindig ugyanezt a helységet jelölik. Június 26-án Bartók közeli gyűjtési terveiről ír édesanyjának és kéri, Pozsonyból vigye magával Sziládra a Bartalus-féle népdalgyűjteményt, melyet ott tanulmányozni akar. 86
