Bartók Béla, ifj.: Bartók Béla életének krónikája (Budapest, 2021)
Diákévek (1890–1903)
1903 BARTOK BÉLA ÉLETÉNEK KRÓNIKÁJA szerepelnie kellett volna, már kétszer elhalasztották, legutóbb március 21-re. (Ekkor sem adták elő.) Február hónapban 193 forintot keresett, márciusban többre számít. Március 11-én Filharmóniai hangverseny, Máder Rezső vezényletével. A műsor: Beethoven 7. szimfóniája. Farkas Ödön Hangulatok című „iszonyú” műve, Berlioz Római karneválja és Grieg a-moll zongoraversenye (Raoul Pugno közreműködésével). Március 11-12-én levél édesanyjának a nagyszentmiklósi hangversennyel kapcsolatos nehézségekről. - Levél Berlinbe egy decemberi hangverseny ügyében, melyről úgy hallotta, hogy már elkésett az ajánlattal. Március 13-án a berlini Hermann Wolff hangversenyiroda mégis rögzíti a december 14-i hangverseny időpontját. A terem bérletére Bartóknak 130 márkát kell küldenie. - Levél Nagyszentmiklósra a hangverseny ügyében. Március 15. Bejelenti Thománnak, hogy nyáron Dohnányinál fog tanulni, amit Thomán tudomásul vesz ugyan, de később mégis úgy nyilatkozik, hogy fölösleges. Ez némileg feszültté teszi kapcsolatukat. Március 18. Levél édesanyjának a nagyszentmiklósi műsorról, zongoratanulással kapcsolatos további terveiről, Dohnányiról. Március 25. A Műegyetemi Zenekar felkéri március 27-i hangversenyén való közreműködésre. Március 26. Édesanyjának szóló levelében részletesen ismerteti az 1896- ban alapított Székesfővárosi zenei ösztöndíj, az ún. „koronázási jubileumi ösztöndíj” szabályzatát avval, hogy szeretné azt megkapni. A politikai helyzetről is megemlékezik: „...a képviselőházban puskaporos a hangulat.. 7 Március 27. Royal-terem. A Műegyetemi Zenekar hangversenyén Bartók saját Ábrándját és Brahms Paganini-variációit játssza és két ráadást, köztük egy Chopin-etűdöt. A február 8-án komponált Ábránd előadása az első eset, hogy mint zeneszerző szerepel a nyilvánosság előtt, a kritika vegyes érzelmekkel fogadja: „...Bartók Béla zongoraművész mu56
