Bartók Béla, ifj.: Bartók Béla életének krónikája (Budapest, 2021)

Nagy hangversenyutak két világrészben (1922–1931)

NAGY H

ANGVERSENYUTAK

K

É T VI

LÁG RÉSZ

BEN (1 922-1 93 1 )

1928

Március 1-én

a „George Washington” fedélzetéről

megtáviratozza Budapestre szerencsés elindulását.

Március 1-7. között az Atlanti-óceánon.

Március 8-án Cherbourg-ba érkezik, ahonnan megtáviratozza Budapestre várható érkezését, és továbbutazik Párizsba.

Március 10-én érkezik meg Budapestre.

Március 11-én hazaérkezését megtáviratozza húgának.

Március 16-án a Zeneművészeti Főiskolán ad zongoraestet. Műsora: Rossi

a-moll toccata, Mozart c-moll fantázia, Beethoven F-dúr és Asz-dúr szonáta, Kodály Sírfelirat és 2 szám az op. 3-ból, saját szerzeményei közül Az éjszaka zenéje, a

Suite és

az 1. román tánc.

Március 18. A Filharmóniai Társaság nyilvános főpróbán Magyarországon először bemutatja az 1. zongoraversenyt, Bartók zongorajátékával és Dohnányi Ernő vezényletével.

Március 19. Az 1. zongoraverseny hivatalos magyarországi bemutatója. A hangversenyre Budapestre érkezett özv. Bartók Béláné és Tóth Emilné is. Bartók a hangversenyről 1-2 nappal később azt írja Balogh Ernőnek: „A pesti zenekar és Dohnányi nagyon igyekeztek, európai mértékkel mérve kitűnő előadás volt, amit nem is vártam”.

Március 23-án Kölnbe utazik, ahol 24-én tartják az 1. zongoraverseny első próbáját, amelyről azt írja édesanyjának: „Ma próbáltunk először, elég jól ment, de azt hiszem nem lesz olyan jó előadás, mint Pesten”.

Március 26. Nyilvános főpróba, 27-én előadás a kölni Gürzenich-Konzert

keretében, Hermann

Abendroth vezényletével.

Március 29-én Budapestről írt az ITHMÁ-nak és a Bechstein

cégnek.

Március 30-án kölcsönveszi a bécsi Bösendorfer cégtől a

XIII.

Modell 1812. számú zongorát, 1800,- pengőért, ami igen magas összeg, havi fizetésének több mint négyszerese.

Április 8-án (Húsvétvasárnap) Budapestről ír Krueger

N.

úrnak a Román táncok ügyében.

Április 9. Zongoraest a bajai Nemzeti Szállóban. Műsora a régi olasz 257