Bartók Béla, ifj.: Bartók Béla életének krónikája (Budapest, 2021)
Nagy hangversenyutak két világrészben (1922–1931)
NAGY H ANGVERSENYUTAK K É T VI LÁG R É SZ BEN (1 922-1 93 1 ) 1922 A Frankfurtban tervezett színpadi előadást először május 6-ra halasztották; Bartók ugyan már ezt sem akarta megvárni, végül - további halasztás ellenére, most már 13-ra - mégis ottmarad és részt vesz a próbákon. Április 26-án Képeslapon írja meg édesanyjának koncertjének lelkes fogadtatását, és megjegyzi, hogy a hegedűs és a kvartett nagyon rosszul játszott. Május 9-én Milchné Freund Etelkának panaszkodik levelezőlapon a németországi állapotokról, ahol „minden szétzüllik” és ahol csak „Egy ember ér ... valamit, az is a budapesti Szenkár”. Május 11 -én azt írja feleségének Szöllős pusztára, hogy már el akart utazni, annyira rosszak az előkészületek, de valamit mégis javult a helyzet; a zenekar már jobban működik, a színpad pedig jobb, mint a budapesti. Május 13. A fából faragott királyfi és A kékszakállú herceg vára bemutatója a frankfurti Operaházban. Az előadás elég rossz. A férfi énekes (Ro bert von Scheidt) lázas, sokszor hamisan énekel, a zenekar távolról sem olyan, mint a budapesti, Szenkár Jenő vezényel, Judit: Else Gentner-Fischer. A fából faragott valamennyi szereplője nő. Május 15-én Bartók elutazik Frankfurtból. Május 16-án Pozsonyba érkezik. Május 17-én délelőtt édesanyja állampolgársága ügyében járja a hivatalokat. - Este Kankovszky Edééknél (felesége sógoráéknál) vacsorázik. Terve szerint május 19-én érkezik vissza 10 hetes útjáról Budapestre. Június 20-án Budapestről írja Fischerné Szalay Stefániának Nagyváradra, hogy szívesen menne oda is hangversenyezni; ilyen ügyekben az utóbbi napokban alakult Magyar Művészek Szövetkezete intézi a szerződtetéseket. - Hubay Jenőnek is ír, egyrészt arról, hogy a Zeneművészeti Főiskola 50 éves jubileumi előkészítő bizottságában nem kíván részt venni, a bizottság egyes tagjaival való elvi ellentétei miatt; másrészt kéri tantermi zongorájának rendbehozatalát. Június 24-én Londonba írja M. Calvocoressinek: „a frankfurti előadás nagyon rossz volt”. 197
