Bartók Béla, ifj.: Bartók Béla életének krónikája (Budapest, 2021)

Az I. világháború után (1920–1921)

AZ I. VILÁGHÁBORÚ UTÁN (1 920-1 921) 1921 a délszláv vagy román zeneművészetről”. - Este a Bartók-házaspár Dohnányi Ernő hangversenyére megy. Voit Ervin képzőművész (Bartók unokaöccse, aki 1902-ben már mellszobrot készített róla), Lukács József megbízásából, festményt ké­szít Bartókról. Január 9-én lakásukon ül modellt először Voit Ervinnek Bartók. (Az 1905- ös Vedrődy- és az 1913-as Berény-kép után ez a harmadik és utolsó festmény, melyhez Bartók modellt ült. A képet Lukács József megvette és 1923-ban i^. Bartók Bélának ajándékozta.) Január 10-én Bartókék valószínűleg meghallgatják Kodály Két énekének bemutatóját a Filharmonikusok hangversenyén. Január 16-án Bartók megírja Cecil Gray zenetudósnak Londonba, hogy tervezett budapesti látogatását örömmel várja. Január 17-én megköszöni Kner Imre gyomai nyomdaigazgató küldemé­nyét. Január 24-én a 2. szvit előadása a Filharmonikusok hangversenyén Doh­nányi Ernő vezényletével, aki másnap utazik az Egyesült Államokba. Február 7-én Bartók Philip Heseltine-nak ír Londonba. Megismétli vá­lasz nélkül maradt régebbi levelei tartalmát, és kiábrándultán ír a kü­lönböző modern zeneszerzők, főleg Stravinsky újabb munkáiról. - A Magyar Színpad című füzetben megjelenik Cserna Andor kritikus Kodályt támadó cikke. Február 9-én Bartók Alfred Einsteinnek ír Münchenbe, továbbá megfo­galmazza hozzászólását a Magyar Színpad cikkéhez. Február 10-én jelenik meg a cikk, „ Aki nem tud arabusul...” címmel, a Szó­zat című napilapban. Február 13-án a Magyar Hírlap „Munkában a Zeneművészeti Tanács” című cikkében, „Lajtha László, Bartók és Kodály dolgozzák fel a magyar nép­dalokat” alcímmel a Zeneművészeti Tanács kezdeményező szerepéről ír. Február 15-én Bartók ugyanott cáfolja a cikk tartalmát, és támadást in­téz a zenei élet vezetői ellen, akikkel nem kíván együttműködni. A 183

Next

/
Thumbnails
Contents