Bartók Béla, ifj.: Bartók Béla életének krónikája (Budapest, 2021)

Az I. világháború után (1920–1921)

AZ I. VILÁGHÁBORÚ UTÁN (1 920-1 921)

1920

júliusra meghívják Turócszentmártonba. (Ez az út aztán beutazási engedély hiányában elmaradt.)

Április 16. Szerzői est a pozsonyi Városi Vigadó nagytermében. A műsor: Allegro barbaro,

1.

román tánc, a Gyermekeknek sorozat 9 darabja, a 15 magyar parasztdalból a 6-15. szám, az op. 14-es Suite,

a

Szonatina, a 10. és 14. bagatell, valamint Albrecht Sándor közreműködésével az op. 1-es Rapszódia kétzongorás változata.

Április 20-án Pozsonyból hazautazik Budapestre.

Május 1-én lejár 2x4 hónapos szabadsága, jelentkezik a Zeneakadémián. Szabadságát a tanévvégéig meghosszabbítják, de a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium 44822/III/

1920.

sz. rendeletével nem engedélyezi további munkáját a Magyar Nemzeti Múzeum néprajzi osztályán.

Berlini tartózkodása kapcsán Lipcsében megjelenik 1914-ben írt A hunyadi román nép zenedialektusa című tanulmánya.

Május 19-én a vesztett háború és a békeszerződés megkötése előtti hangulatban a Nemzeti Újságban dr. Sereghy Elemér támadó cikket ír, hangoztatja, hogy a kiadvány a románok propagandájának kedvez.

Bartókék ekkor már összecsomagoltak Rákoskeresztúron.

Május 21-én elindulnak Budapestre, de a bútorszállító kocsi elakad a homokban, így csak másnap, május 22-én kerülnek új lakásukba, a Gyopár u. 2-be, a Gellérthegyre.

Közben, 21-én az Üj Nemzedékben „egy zenefőiskolai tanár” megvédi Bartókot Sereghy vádjai ellen, majd a Szózat Hubayt szólaltatja meg.

Május 26-án a Szózatban megjelenik Bartók válasznyilatkozata, melyben visszautasítja Hubay

hozzászólását

és tiltakozik a hazafiatlanság vádja ellen.

Üj lakásukkal Bartókék eleinte nagyon elégedettek. Rákoskeresztúron sem villany, sem vízvezeték, sem csatornázás nem volt, így a budapesti kényelem és Lukácsék vendégszeretete nagyon kedvező.

Június elején meglátogatja Dohnányiékat, akiknél Carl

Nielsen dán

179