Bartók Béla, ifj.: Bartók Béla életének krónikája (Budapest, 2021)
Háborús évek (1914–1919)
1919 BARTOK BÉLA ÉLETÉNEK KRÓNIKÁJA Január 25. körül újabb terv merül fel: Bartók a Nemzeti Múzeumban létesítendő zenei osztály vezetője lesz. (Ez sem valósult meg.) Január 31-én Bușițiânak ír: „...A mai postával küldöm a román táncokat és kolindákat”. Érdeklődik ott maradt hengerei iránt, és kérdezi: „mi lesz a román-magyar barátsággal?”. Február 2-án a Zenetanárok Országos Egyesülete alakuló gyűlésén választmányi taggá választja. Február 5-én ülésezik a Nemzeti Tanács irodalmi és művészeti szaktanácsa. Ezen valószínűleg részt vesz Bartók is, este pedig Waldbauerék hangversenyén feleségével együtt meghallgatja Kodály Vonósnégyesét. Utána Reinitz Béla viszi haza őket Szilágyi Dezső téri szállásukra. Február 12-én Bartókné Morócz Béla útján küld levelet Rákoskeresztúrról az akkor még magyar Pozsonyligetfalun át anyósának Pozsonyba: „Béla dolgozik a Lengyel-pantomimon s a felével kb. készen is van már. A mult héten játszotta el először nekem s azóta minden este”. Február 15-én a 17260-1919/III/A Közokt. min. rendelet 1918. XII. 31-i hatállyal Bartók Bélát az V. fizetési osztályba nevezi ki. (Ez „méltóságos” címzéssel járt.) Február 16. A fából faragott királyfi előadása. Februárban az Alkotó Művészek és Tudományos Kutatók Szövetsége beadványt készít a Kultuszminiszter számára Bartók munkával kapcsolatos kívánságairól. Február 23-án Bartók Rákoskeresztúrról levelezőlapon értesíti tanítványát, Aczél Gézánét, hogy nem mehet Pestre, mert kissé „gyengélkedik”. A valódi ok: gyakorolni akar tervezett szerepléseire. Március 4-én Budapestre megy, Kodályékkal találkozik. Március 9-én otthon gyakorol; többször eljátssza a Rapszódiát. Március 10. A Rapszódia előadása a Filharmonikusok hangversenyén, Dohnányi vezényletével, felesége szavai szerint „az obiigát tomboló lelkesedés közepette”. Ritka alkalomként kotta nélkül játszik, ráadásul az Allegro barbárát. 170
