Makkai Béla: Magyarok temetője, Ó-Románia. A regáti magyarság a dualizmus kori nemzetpolitikában - A Magyarságkutató Intézet Kiadványai 23. (Budapest, 2021)
4. EGYHÁZSZERVEZÉS, EGYHÁZI ÉLET
MAGYAROK TEMETŐJE, Ó-ROMÁNIA tetve - két leleplező röpiratot tett közzé, amelyekben súlyos vádakkal illette nem csak kollégáját, de az érsekig felmenőén az akció több tisztségviselőjét is. Szmrecsányi vizsgálatot rendelt el,284 ami a vádak nagy részét igazolta. Ezért a Szent István Király Egyesület megalapításával kétes dicsőséget szerzett Bálinthot, aki egy személyben a Bukaresti Magyar Újság alapító-szerkesztője is volt, összeférhetetlenség és hanyag pénzkezelés miatt vidékre helyezték át.285 284 Az iraton Klebelsberg hitetlenkedve teszi fel a kérdést, hogy Holló pap létére miként vetemedhetett arra, hogy az egész akciót veszélyeztesse. MNL OL K 26 ME 575. cs. 2798/1903 XVIII, t. 407. asz. 285 Először Târgo viște-re, majd hamarosan Giurgiura. MNL OL K 26 ME 575. cs. 1958/1903 XVIII, t. 407. asz. és MNL OL K 26 ME 575. cs. 2798/1903 XVIII, t. 407. asz. Bálinth búcsúztatása is botrányba fulladt. Holló provokatív módon részvételét jelezte, azonban az ellentábor a rendőrséggel fogatta le, azzal a váddal, hogy egy románellenes politikai gyűlésre igyekszik. Poliány Zoltán 1904. ápr. 14-ei jelentése, 32. MNL OL K 26 ME 604. cs. 636/1904 XVIII, t. 636. asz. 286 MNL OL K 26 ME 575. cs. 2005/1903 XVIII, t. 407. asz. 287 MNL OL K 26 ME 742. cs. 3480/1904 XVIII, t. 1702. asz. 288 Fogalmazvány Goluchowski Agenor közös külügyminiszternek, 1903. ápr. 8. MNL OL K 26 ME 744. cs. 1547/1903 XVIII, t. 406. asz. 1903 folyamán egy másik sajtóbotrány is kipattant. Sebestyén Ede újságíró, aki - sikertelenül - pályázott Bálinth lapszerkesztői posztjára, bizalmas értesüléseket osztott meg Jancsó Benedekkel. A korszak ismert nemzetiségi szakértője ezek birtokában kellemetlen cikket írt a Budapesti Hírlapban a giurgiu-i lelkész helyzetről. írásának végkicsengése az volt, hogy egy idegen plébános kinevezése súlyos térvesztést hoz a magyarságnak. Még ha Budapest elérné is, hogy magyar segédlelkészek szolgáljanak a vidéki város - többségében magyar ajkú - gyülekezetében, a hatalmi széljárástól függően ezek bármikor elbocsáthatóak, ami a magyar érdekeket kiszolgáltatná a román egyházi és politikai hatóságoknak.286 Csaknem bizonyos, hogy ennek a bírálatnak is szerepe volt abban, hogy a Barácián szolgált, jó szervező és rátermett lapszerkesztő (noha nem kifogástalan jellemű) Bálinthot hamarosan éppen ide küldték lelkész-tanítónak.287 Az akció vezetése azonban az egyházi alkalmazottak kiválasztásában épp olyan szorult helyzetben volt, mint az amerikai társ-akció estében. Széli Kálmán egyik átiratában panaszolta a külügyi tárca vezetőjének, hogy a megfelelő papi személyek alkalmazása „tömérdek nehézséggel jár”.288 90
