Makkai Béla: Magyarok temetője, Ó-Románia. A regáti magyarság a dualizmus kori nemzetpolitikában - A Magyarságkutató Intézet Kiadványai 23. (Budapest, 2021)
3. A ROMÁNIAI AKCIÓ KEZDETEI
MAGYAROK TEMETŐJE, Ó-ROMÁNIA Ugyanebben a királyhoz intézett iratban olvasható, hogy a magyar kormány a szellemi színvonal emelése érdekében lapot alapít a román fővárosban, s hogy a nemzeti azonosság megtartást szolgáló eddigi intézkedéseket megkísérlik az égető gazdasági bajok részleges orvoslásával hatékonyabbá tenni.221 megköszönte, „...hogy a bukaresti [református] magyar iskola ügyében igazunkat határozott fellépésével a román kormánnyal szemben sikeresen megvédte.” Széli Kálmán átirata a külügyminiszternek, fogalmazvány. MNL OL K 26 ME 575. cs. 333/1903 XVIII, t. 80. asz. 221 Széli ez ügyben ekként fogalmazott: „...a romániai magyar colóniák gazdasági consolidálása jelentékeny érdek, ezért úgy a consulatusok, mint Felséged kereskedelemügyi miniszterének bukaresti szaktudósítója által beható tanulmány tárgyává tétettük a szóban levő telepek gazdasági helyzetét, s azon eszközöket, melyekkel rajtuk segíteni lehetne.” 1903. jan. 7-ei tisztázat a királynak az 1903. évi tervekről és költségvetéséről. MNL OL K 26 ME 575. cs. 80/1903 XVIII, t. 80. asz. 222 MNL OL K 26 ME 548. cs. 944/1902 XXII. t. 672. asz. 223 A miniszterelnök felkérő levelében ez áll: „.. .a határon állítólag üzletszerűen folytatott leány-csempészetet minden lehető eszközzel meg kell gátolni.” MNL OL K 26 ME 659. cs. 661/1902 XXII. t. 224 Az 1894 : XXXIII, te. módosításával az 1904. évi XXXVI, törvény anyakönyvezési jogkört adtak az alacsonyabb rangú külképviseleti állomások vezetőinek, al- és tiszteletbeli konzuloknak is. Pallavicini javaslata Ploiești, Craiova, Turnu Severin, Giurgiu alkonzuljaira és Focșani, Bârlad, Tulcea ügyvivőségére (tiszteletbeli konzuljára) vonatkozott. A külügyminiszterhez küldött átiratban a kormányfő azt is kérte, hogy a zökkenőmentes ügyintézés érdekében lehetőleg mentesítsék őket a házasságkötések „alakiságainak nyűgétől”. MNL OL K 26 ME 659. cs. 4283/1904 XVIII, t. 41 l.asz. 225 Igaz, a kormány a beszámolót Pallavicini álláspontja által finomítva, a javasolt intézkedéseket pedig fokozatosan, lehetőleg alacsony költséggel kívánta megvalósítani. Átirat a külügyminiszternek, 1904 ápr. 14-ei tisztázat. MNL OL K 26 ME 659. cs. 1710/1904 XVIII, t. 411. asz. S ez a mozzanat egy jelentős szemléleti változásra utal az akció történetében! A tüneti jellegű intézkedések után itt legalábbis megmutatkozik a szándék, hogy a bajok megélhetési hátterével is érdemben foglalkozzanak. Ezt az irányt jelzi, hogy 1902 márciusában a Pénzügyminisztériumot is bevonták a tervezésbe,222 míg a Belügyminisztérium együttműködését elsősorban a honossági törvény megújításában és a leánykereskedelem megfékezésében kérték.223 Hasonlóképpen a kivándorolt magyarság erkölcsi hanyatlására tekintettel, a vadházasságok kiküszöbölése érdekében fordultak az igazságügy-miniszterhez,224 s hamarosan a mezőgazdasági tárca kiküldöttjének a kint élők életviszonyairól készített emlékirata is vitaanyag lett a Miniszterelnökség éves stratégiai értekezletén.225 74
