Makkai Béla: Magyarok temetője, Ó-Románia. A regáti magyarság a dualizmus kori nemzetpolitikában - A Magyarságkutató Intézet Kiadványai 23. (Budapest, 2021)
3. A ROMÁNIAI AKCIÓ KEZDETEI
3. A ROMÁNIAI AKCIÓ KEZDETEI 3.5. Az akció egyházi csatornáinak kialakítása A kapcsolatok alapjait már évekkel az akciót megelőzően lefektették. A magyar kormány diplomáciai közvetítéssel történő ez irányú tapogatózásai így kedvező fogadtatásra találtak. Joseph-Xavier Hornstein bukaresti érseket erre ösztönözte egyháza végletes mellőzöttsége, valamint az a körülmény, hogy a Regátban élő katolikusság többségét magyar ajkú hívek alkották, akiknek anyanyelvi lelki gondozásától nem zárkózhatott el. A kölcsönös érdekeltség alapján a kapcsolatok hamarosan szorosabbra fonódtak, noha az érsek együttműködéséhez igyekezett magas árat szabni. A magyar hívek vallási szükségleteire utalva nagyarányú építkezések tervével állt elő, amelyek a magyar papok alkalmazásának költségeit irreális magasságokba emelték. A közvetítő tárgyalásokkal megbízott Dessewffy Sándor Csanádi püspök a 400 ezer frankos fejlesztési terv „időszerűségét” megkérdőjelezve ismertette Budapest feltételeit. A támogatást kizárólag magyar iskolák létesítésére, lelkészi állások szervezésére ajánlották fel, azzal a kikötéssel, hogy a pénzek folyósítását Budapest minden megkötés, sőt indoklás nélkül felmondhatja. Az egyezség létrejöttéhez az érseknek hitet kellett tennie az anyanyelvű ünnepi szolgálatok és a magyar papképzés elindítása mellett.194 194 Dessewffy Sándor, Csanádi püspök 1901. júl. 31-i levele Széli Kálmán miniszterelnökhöz. MNL OL K 26 ME 548. cs. 3102/1901 XXXI. t. 811. asz. 195 A Miniszterelnökség azonban körültekintően kikérte a Külügyminisztérium irattárából a hajdani jászvásári alkonzul 1893-as tanulmányát, illetve a bukaresti követség véleményét az érsekkel kötendő együttműködésről. MNL OL K 26 ME 548. cs. 3153/1901 XXXI. t. 811. asz. Az időközben jelentősen lefaragott támogatásról szóló tárgyalások magyar szempontból azzal kecsegtettek, hogy a külhoni magyarság segélyezése „kifelé merőben társadalmi támogatás jellegét” ölti.195 Ezért az érsek taktikázása miatt türelmetlenné váló Dessewffy püspököt a kormányfőnek kellett csitítania, mondván „...a jelen akciót, nehogy rövid életű elődeinek sorsára jusson [...] 67
