Makkai Béla: Magyarok temetője, Ó-Románia. A regáti magyarság a dualizmus kori nemzetpolitikában - A Magyarságkutató Intézet Kiadványai 23. (Budapest, 2021)
3. A ROMÁNIAI AKCIÓ KEZDETEI
MAGYAROK TEMETŐJE, Ó-ROMÁNIA fel a később törvényjavaslatként is előterjesztett nyelvhatár-akció tervét. Ennek lényege, hogy a magyar nyelvterületnek a kivándorlással megfosztó szövetét az amerikások perspektivikus hazatelepítésével173 sűrűbbre szőjék, különösen a peremvidékeken. Elképzelése szerint e tervszerű telepítéspolitika - gazdasági és kulturális eszközökkel is alátámasztva - a szórványok szigetekké formálásával, s majdan a nyelvhatárhoz kapcsolásával174 kiteljesíthette volna Darányi Ignác gazdaság- és szociálpolitikai törekvéseit. 173 Igaz, 1910-ben ezzel kapcsolatosan taktikusan arról ír, hogy az USÁ-ból történő hazatelepítést úgy kell kivitelezni, „hogy a magyarság a lehetőleg és minél nagyobb számban térjen vissza, ellenben a nem magyar ajkúak, s főleg a szlávok, ha egyszer kimentek, maradjanak is kint, illetve olvadjanak bele az amerikai angolszász fajba.” Idézi: Nagy M 2017, 139-159. 174 Ebben az összefüggésben kárhoztatta a századvégen több részletben hazahozott bukovinai székelyek szétszórását a nemzetiségi vidékeken. L. Makkai 2012,10-13. 175 A vezetői-szakértői gárda felállítása hosszabb időt igényelt, így csupán az 1904. márc. 24- én megtartott tanácskozásra meghívottak listájából következtethetünk a közreműködők közös munkájának jellegére. A kultuszminisztérium Várady L. Árpád, Halász Ferenc és dr. Neményi Imre osztálytanácsosokat küldte. A kereskedelmi, illetve a földművelési tárca delegáltjai Balogh Vilmos miniszteri tanácsos, székelyföldi megbízott, és dr. Gaál Gyula gazdasági szaktudósító, illetve dr. Koós Mihály székelyföldi kirendeltség-vezetőségi titkár volt. Megjelent még Láng Lajos volt kereskedelemügyi miniszter, és utódja, Hieronymi Ká roly, valamint Szterényi József (későbbi miniszter), Szüry (?) János osztálytanácsos, és dr. Márífy-Mantuano Rezső, a minisztérium bukaresti szaktudósítója, Vizaknay Antal a KSH igazgatóhelyettese, végül a regáti származású, Sándor József országgyűlési képviselő, az Erdélyrészi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) főtitkára. MNL OL K 26 ME 604. cs. 1259/1904 XVIII, t. 1087. asz. A Regátra vonatkozó terv rövidtávon a székely munkaerő megóvását szolgálta a beolvasztó hatásoktól, de távlatilag - a nemzetiségi problémák orvoslásának „kötőanyagául” - hazatelepítésüket is. A kormány elképzeléseinek komolyságát mutatja, hogy a szűkös pénzügyi lehetőségek ellenére a kivándorlást immár intézményesült formában, s nem közönséges rendészeti kérdésként kívánta kezelni. A különböző szakmai fórumok (pl. kivándorlási kongresszusok) ajánlásainak figyelembe vételével egy felkészült szakapparátus175 látott hozzá a külpolitikai vonatkozásai miatt különösen összetett feladat megoldásához. 62
