Makkai Béla: Magyarok temetője, Ó-Románia. A regáti magyarság a dualizmus kori nemzetpolitikában - A Magyarságkutató Intézet Kiadványai 23. (Budapest, 2021)
3. A ROMÁNIAI AKCIÓ KEZDETEI
MAGYAROK TEMETŐJE, Ó-ROMÁNIA Monarchia „jogellenes” közreműködését a kivándoroltak egyházközségeinek és tanintézeteinek fenntartásában.164 S az erdélyi román iskolák bukaresti segélyezésének betiltása után ez a gyakorlat csakugyan diplomáciai bonyodalmak okozója lehetett.165 Kálnoky javaslatára így a gyűjtést - csakúgy, mint a bráilai református iskola esetében - haladéktalanul leállították, s törölték a Turnu Severin-i (Szörénytornya) katolikus iskolának a Katolikus Vallásalapból utalt éves támogatását is.166 164 Pro memoria. A Külügyminisztérium közölte a craiovai alkonzul jelentését. MNL OL K 26 ME 548. cs. 24466/1896 XXVI. t. 165 MNL OL K 26 ME 548. cs. 23351/1896 XXVI. t. 166 Az indoklásban ez állt: „minthogy [...] az erdélyi román iskoláknak Romániából történő segélyezése ellen a leghatározottabban tiltakoztunk, sőt nincs kizárva, hogy annak meggátlására a legerélyesebb rendszabályokat fog kelleni alkalmazásba vennünk...”. Bánfíy Dezső miniszterelnök 1897. szept. 15-i levele Wlassics Gyula kultuszminiszterhez, ill. Wlassics 1897. nov. 6., 16. és nov. 27-ei átiratai Bánfíyhoz. MNL OL K 26 ME 548. cs. 690. ill. 8069/1897res XXXI. t. 167 Emlékirat a romániai magyarok nemzeti szervezése tárgyában, 1901. júl. 12. MNL OL K 26 ME 548. cs. 3879/1901 XXXI. t. 811. asz. 168 MNL OL K 26 ME 548. cs. 4280/1900 XXXI. t. A Bukaresti Magyar Társulat, a Bukaresti Kocsigyártók Társulata és a Bukaresti Betegsegélyező Egylet 1900. nov. 30-ai levele Széli Kálmán miniszterelnökhöz, ill. fogalmazvány a közös külügyminiszterhez. Uo. A beszámolóból az is kiderül, hogy jogorvoslatra nem számíthattak. A román esküdtszék élet- és vagyonbiztonságuk védelmére vonatkozó kérelmüket többször is elutasította, ezért - magyar állampolgárokként - magyar bíróságtól kértek igazságtételt a folyamodvány szerkesztői. A kapcsolatfelvétel a kivándoroltak és az anyaország között mindenesetre megtörtént, bizonyos értelemben intézményesült is. Kiterjedt kormányzati szintű támogatásról azonban még nem beszélhetünk, jóllehet ezt a romániai diaszpóra egyesületei nemcsak remélték, de lépéseket is tettek az anyaország kormányának megnyerésére. Mégpedig meglehetősen zavaros viszonyok között történt az első hivatalos megkeresés 1900-ban: az egyesületi életben dúló ellentétek kezelhetetlenné válása miatt. (A századfordulón kirobbant felekezeti viszály a román főváros legpatinásabb egyesületének, a Bukaresti Magyar Társulatnak a kettészakadását eredményezte, amit a román sajtó kárörvendőn kiaknázott az „idegenek” lejáratására.)167 Három bukaresti magyar szervezet közös folyamodványában arra kérte a magyar kormányfőt, hogy fékezze meg a „hazaárulók” tettlegességig, és a román igazságszolgáltatás bevonásáig jutó ármánykodását.168 60