Makkai Béla: Magyarok temetője, Ó-Románia. A regáti magyarság a dualizmus kori nemzetpolitikában - A Magyarságkutató Intézet Kiadványai 23. (Budapest, 2021)
12. NEMZETTÖREDÉK ÉS NEMZETPOLITIKA. ÖSSZEFOGLALÁS ÉS KITEKINTÉS
12. NEMZETTÖREDÉK ÉS NEMZETPOL I T I KA . ÖSSZEFOGLALÁS ÉS KITEKINTÉS zitású) munkaerő-áramlás irányát mindez nem tudta megfordítani. A beígért gazdasági intézkedések elmaradtak, illetve megrekedtek egyes hazai nagyvállalatok részéről a székely iparosságnak kínált alkalmazási kvóták megállapításánál és néhány államilag támogatott, ám önerős földparcellázási akciónál.1674 A kormányzat kénytelen volt belátni, hogy a kiáltó szociális bajokon célszerű volna közérzetjavító intézkedésekkel enyhíteni.1675 Ezért került be a Romániai akció programjába is a cseléd- és munkásotthonok felállításának terve a lecsúszás veszélyének leginkább kitett társadalmi csoportok védelmében.1676 Noha voltak (pl. a statisztikus Vargha Gyula) akik a szociálpolitikai gondokat nemzetpolitikai eszközökkel (pl. tömeges telepítéssel) kívántak orvosolni.1677 Azonban ennek inkább a fordítottja hozott korlátozott eredményeket. Nevezetesen a „faji erő megóvása" szempontjából helyes döntés született a regáti magyar árva- és félárva gyermekek hazahozataláról, és gyermekmenhelyi, illetve nevelőszülői ellátásáról. A szórványban élő tanulók magyarként való megmaradásához is vélhetőleg az utolsó szalmaszálat jelentette a predeáli és berecki bentlakásos intézet, amelyek további boldogulást kínáltak neveltjeik számára az óhazában, rendszerint „családegyesítéssel”, a szülők és családtagok hazatérésével. A kivándoroltak tömeges visszatelepedésének azonban sajnálatos módon nem az anyaország szociális kedvezményeinek kínálata, még kevésbé a csábítóan vonzóvá tett munkaerő-piaci feltételek adtak lendületet, hanem a gazdasági diszkriminációval súlyosbított regáti megélhetési gondok, s a politikai helyzet megromlása a térségben, amely Bosznia vészterhes annexiójától gyűrűzött a két Balkán-háborún át a világégésig. 1674 MNL OL K 26 ME 919. cs. 1923/1909 XVII. t. 1675 Az akciónak egyik fórumát kizárólag a húsba vágó szociális kérdéseknek szentelték. Tisza István kormányfő átirata Agenor Goluchowski külügyminiszternek. Fogalmazvány, 1904. jan. 8. MNL OL K 26 ME 858. cs. 5338/1903 XVIII, t. 405. asz. 1676 Átirat a közös külügyminiszternek. Fogalmazvány, 1904. ápr. 14. MNL OL K 26 ME 659. cs. 1710/1904 XVIII, t. 411. asz. Klebelsberg Kuno 1917. április 1-ei programbeszédében földreformot és munkásotthonok felállítását javasolta. Makkai 2012,13. 1677 A kivándorlás (IV) BMŰ, 1907. júl. 7. A világháború kirobbanása után a szövetséges Románia „semlegességet” hirdetett és magasra csaptak a Monarchia, illetve Magyarország elleni in433
