Makkai Béla: Magyarok temetője, Ó-Románia. A regáti magyarság a dualizmus kori nemzetpolitikában - A Magyarságkutató Intézet Kiadványai 23. (Budapest, 2021)
12. NEMZETTÖREDÉK ÉS NEMZETPOLITIKA. ÖSSZEFOGLALÁS ÉS KITEKINTÉS
12. NEMZETTÖREDÉK ÉS NEMZETPOL I T I KA . ÖSSZEFOGLALÁS ÉS KITEKINTÉS lások esetén is számíthatott az óhaza hivatalosságára - ha nem is a túlhevült sajtó és az ellenzék hangadói által elvárt kardcsörtető formában.1650 Amikor Grădișteanu szenátor a román belügyekbe avatkozással vádolta a regáti magyar intézményeket segélyező budapesti kormányzatot, s követelte a református iskolák megrendszabályozását (mondván, hogy Budapest sem tűri az erdélyi román iskolák bukaresti segélyezését). Tisza István kormányfő azonban a reciprocitás elvének emlegetését azzal utasította vissza, hogy a viszonosság alapján a szenátor legfeljebb a moldvai csángókra hivatkozhatna. Azzal a különbséggel, hogy míg a hazai románságnak két egyháza és érseksége, több püspöksége és saját anyanyelvű iskolarendszere van, amelyek a magyar állam anyagi támogatását élvezik, addig Románia a csángókkal szemben „a legnagyobb nemzeti türelmetlenséget tanúsítja, s e népelemnek egyetlen magyar iskolája sincs.”1651 1650 Tisza István kormányfő megköszönte a diplomácia vezetőjének, „...hogy a bukaresti magyar iskola ügyében igazunkat határozott fellépésével a román kormánnyal szemben sikeresen megvédte.” MNL OL K 26 ME 575. cs. 333/1903 XVIII, t. 80. asz. 1651 Hiszen míg a román kormány magyar állampolgárságú románokat próbált támogatni, addig Budapest saját kivándorolt állampolgárait vette védelmébe. Miniszterelnökségi levél-tisztázat Goluchowski Agenor, közös külügyminiszternek, 1904. jan. 3. MNL OL K 26 ME 631. cs. 5337/1903 XVIII, t. 5737. asz. 1652 Utóbbi a csángók katolikusságon belüli magas részaránya „jogalapján”, s a világháború rendkívüli viszonyai között történt. Tegyük hozzá, a remélt eredmény mindkét esetben elmaradt. A bukaresti katolikus érsekek és Kuczka vikárius dotálása is legfeljebb a magyar ajkú hívek vallási szükségleteinek biztosítását, illetve gyermekeik számára az anyanyelvű iskolák zavartalan működési feltételeinek megteremtését szolgálták. 1653 Tisza István levele Agenor Goluchowskihoz. Tisztázat, 1904. dec. 2. MNL OL K 26 ME 742. cs. 5646/1904 XVIII, t. 1702. asz. A belügyekbe történő beavatkozás vádját a katolikus érseki utódlást befolyásoló lobbitevékenység, s a jászvásári püspöki szék magyar (csángó) személylyel való betöltésének szorgalmazása veti fel komolyabban.1652 Igaz, Hornstein érsek - jelentős magyar anyagi támogatást élvezve - Budapesten is részt vett a katolikus intézményrendszer átalakításáról folyó egyeztetéseken, ahol magáévá tette azt az elvet, hogy a magyar többségű eklézsiák és (vegyes) iskolák élén lehetőleg magyar, vagy magyarul értő személyek álljanak, ám az egyházfő „magyar ügynök” voltáról szóló vádat a magyar miniszterelnök képtelenségnek nevezte, mondván, együttműködésük évei alatt politikáról szó sem esett.1653 427
