Makkai Béla: Magyarok temetője, Ó-Románia. A regáti magyarság a dualizmus kori nemzetpolitikában - A Magyarságkutató Intézet Kiadványai 23. (Budapest, 2021)
12. NEMZETTÖREDÉK ÉS NEMZETPOLITIKA. ÖSSZEFOGLALÁS ÉS KITEKINTÉS
MAGYAROK TEMETŐJE, Ó-ROMÁNIA tökéletlensége ellenére is a „boldog békeidőket” mintázó szabadabb politikai rendszere.1620 Sőt, épp ez utóbbi megítélésében (különösen az 1894. évi Memorandum-per óta) a román politikai elit homlokegyenest eltérő véleményen volt, így aztán az 1906-os országos kiállításon a magyar pavilonban tett királyi látogatással beállt „fegyvernyugvást” csakhamar megtörte a két ország (benne az erdélyi románság) hírharsonáiból felzúgó verbális csatazaj. 1620 Ezt a képet aligha erősíti a tény, hogy - politikai felforgatástól tartva - a magyar belügyminiszter megtiltotta a legharsányabb román sajtóorgánumok behozatalát. Románia nem viszonozta a lépést. A kereskedelmi tárca bukaresti tudósítója, Márffy-Mantuano Rezső a romániai sajtóviszonyokról mégsem rajzolt kedvező képet, mondván a közvéleménynek és a kormányzatnak nem tetsző újságírókat kiüldözik az országból. Márffy 1902. dec. 19-ei jelentése. MNL OL K 26 ME 858. cs. 638/1903 XVIII, t. 405. asz. Egy másik jelentésében pedig azt a megállapítást tette, hogy a Kárpátok túloldalán még kivételképpen sem találni tárgyilagos sajtóterméket. Márffy-Mantuano Rezső 1902. márc. 28-ai jelentése. MNL OL K 26 ME 858. cs. 1496/1902 XXII. t. 1621 A Megveszett magyarok című írás bagatellizálta a tanítók vétségét, megállapítva: „a vad magyarosítás műve teljesen a megvalósulás felé közelget az öntudat elnyomásával, a faji, nemzeti érzés és nyelv brutális elnyomásával”. Barna 1906, 168. 1622 L. Makkai 2016. Az ellentétek ismételt fellángolásának közvetlen oka az volt, hogy a jubileumi kiállításra százával kilátogató hazai román diákok tanárait - a tanévkezdés elmulasztása miatt - a kultuszminiszter, a hiányzás mértéke szerint, 4 napos fizetéslevonással büntette. A román kormány félhivatalos lapja heves kirohanást tett a „vad magyarosítás” újabb megnyilvánulása miatt.1621 A fölkorbácsolt kedélyek tehát a határ túloldalára is át- és továbbgyűrűztek. A Romániai akció eszköztárában így a sajtóra, mint önvédelmi fegyverre is számítani kellett. Amely azonban kétfrontos küzdelemre kényszerült, részben a bevándorló magyarok védelmében. Ugyanakkor mégis a két szomszédnép megbékítésén fáradozott, már a miatt is, mivel hosszabb távon ez volt fennmaradásának a legfőbb biztosítéka. E kettős érintettség okán lett a mindenkori regáti magyar újság a magyar-román viszony tükre, s - mindkét irányban - konstruktív békéltetője.1622 Sajnálatos módon azonban a regáti magyar lapszerkesztők törekvései a Kárpátok egyik oldalán sem találtak követőkre. A két szomszéd országban továbbra is mindennapos gyakorisággal jelentek meg felelőtlen, gyakran uszító hangvételű írások, amelyek az előítéletek oldása helyett az ellentétek kiélezését és a botránykeltést hasznos módnak ítélték hazafias helytállásuk 422
