Makkai Béla: Magyarok temetője, Ó-Románia. A regáti magyarság a dualizmus kori nemzetpolitikában - A Magyarságkutató Intézet Kiadványai 23. (Budapest, 2021)
11. A VÁLASZTÁS KÉNYSZERE A VILÁGHÁBORÚ IDŐSZAKÁBAN. AZ AKCIÓ MEGSZŰNÉSE
MAGYAROK TEMETŐJE, Ó-ROMÁNIA ként az akció alkalmazásában állt.1524 Ez kétségtelenül bizonyos védelmet jelentett a szóban forgó iskoláknak. Nem szavatolta viszont a jelentős vagyoni és erkölcsi értéket képviselő intézmények háborítatlan működését és fennmaradását. 1524 Várady L. Árpád 1916. okt. 2-ai levele Tisza Istvánnak. MNL OL K 26 ME 1121. cs. 3293/1916 XX. t. 3040. asz. 1525 A görög állam egy kereskedelmi szerződés mellékleteként tudta elérni az ortodox (!) egyházközség jogi státusának kiteljesítését, aminek nem volt hagyománya a román jogrendben. Várady L. Árpád 1916. máj. 17-ei levele Tisza Istvánnak MNL OL K 26 ME 1082. cs. 1721/1916 XX. t. 1526 Miniszterelnökségi belső feljegyzés. Uo. A magyar kormány 1916 tavaszáig csak a Cuza Vodá utcai katolikus intézményközpont fejlesztésére 300 000 lejt fordított, ezért a Miniszterelnökség a román támadás után lázasan kereste az oktatási ingatlanvagyon átmentésének biztosítékait. Az épületegyüttes tulajdonjogát a Szent László Társulat elnöke, Várady L. Árpád nevére jegyezték be, míg az összes többi katolikus intézmény a könyvelésben elődje, néhai Szmrecsányi Pál püspök tulajdonaként szerepelt. A fennálló viszonyokat Várady (tán az anyagi felelősség nagyságrendje miatt is) ideiglenesnek tekintette, s rendezésére azt a javaslatot tette, hogy a bukaresti magyar hitközség jogi személylyé válásával „vegye át” a román főváros teljes magyar katolikus ingatlanvagyonát. Javaslatát a romániai görög közösség ez irányú sikeres eljárásával igyekezett alátámasztani. Az állami tulajdonlást mindenképpen el kívánta kerülni, tartván attól, hogy Ausztria jogigénnyel állhat elő, noha költségvetési szempontból tőlük teljesen független beruházásokról volt szó. (A Társulat elnöke a fenntartási költségek felének megtakarítása, az intézmény belső nyugalma és biztonsága érdekében felelevenítette Szmrecsányi korábbi elképzelését, vagyis, hogy az új iskolaközpontot apácák működtessék. Ami kiválthatta volna a leányiskola jól teljesítő, de a társas kapcsolatoktól elzárt, s e miatt kedélytelen és sokat civódó tanítónők munkáját is.)1525 A Miniszterelnökség azonban tartani kívánta magát a korábbi gyakorlathoz, miszerint a katolikus ingatlanok formális tulajdonjoga a Szent László Társulatra, a reformátusoké a Konventi Elnökségre ruházandó. Várady javaslatát aggályosnak tartották, hiszen az egyházközségek és - jó esetben magyar - papjaik a bukaresti érsek alárendeltjeiként igen korlátozott mértékben képviselhették a valódi tulajdonos, a magyar állam céljait, s a mindenkori magyar érdekeket.1526 388
