Makkai Béla: Magyarok temetője, Ó-Románia. A regáti magyarság a dualizmus kori nemzetpolitikában - A Magyarságkutató Intézet Kiadványai 23. (Budapest, 2021)
11. A VÁLASZTÁS KÉNYSZERE A VILÁGHÁBORÚ IDŐSZAKÁBAN. AZ AKCIÓ MEGSZŰNÉSE
MAGYAROK TEMETŐJE, Ó-ROMÁNIA tagjaikat vesztették el, de távollétükkel az önfenntartáshoz szükséges adományok, bevételek is megcsappantak. A jelentős pénzromlás és politikai bizonytalanság miatt azonban sokan nem vállalták a visszatérést. Bizonyára ez is, és a református esperes kiesésének terhes tapasztalata is szerepet játszott abban, hogy a Miniszterelnökség 1917 februárjában honosítással kívánta biztosítani a katolikus akcióág vezetőjének együttműködését, mégpedig királyi különengedéllyel.1468 A Belügyminisztérium azonban az előterjesztés előkészítése során Kuczka Ágostnak a magyar érdekekkel nehezen összeegyeztethető magatartására hívta fel a kultusztárca figyelmét. A kifogásolt esetek között szerepelt, hogy a vikárius nem tűrte a református intézményekre jellemző magyaros szellemet, s ezért tiltotta el a katolikus tanítókat protestáns kollégáiktól. Az elhatárolódás különösen érzékelhető volt a leányiskolában, melynek igazgatónője, Baynovics Anna „Bene Merenti” érdemrendet kapott a román kormánytól (a háborús helyzetben ez olyan értelmezést nyert, hogy ezt nem a magyar érdekek képviseletével szolgálta meg). S noha Kuczkának jó kapcsolatai voltak a magyar kormányszervekkel, közeli viszonyt ápolt Vankai Gyula görögkatolikus lelkésszel és dr. Bálán Sándor görögkatolikus esperessel is, akik a jelentés szerint „...úgy papi, mint politikai körökben engesztelhetetlen magyarellenes agitációt fejtettek ki és az oláh politikai közélet és közoktatási fórumok vezető elemeit a magyar egyházi és politikai ügyekben állandóan tájékoztatták.”1469 Ennek részleteit a hírszerzési adatközlő, Székely Béla újságíró nem vizsgálta, minthogy feladata az erdélyi román politikai emigráció vezetőinek megfigyelése volt. Szükségesnek ítélte azonban a német katonai elhárítás közreműködését, hogy a nevezett román egyházi személyek irataiban fellelhető esetleges bizonyítékokhoz hozzájussanak. A feltételezéseken nyugvó vádakat a kultusztárca referense hosszasan cáfolta, megállapítva, hogy a prelátus 15 éve áll az akció alkalmazásában, amiről tudomása van a román hatóságoknak is. S mivel a román kormány meggyőző1468 Minthogy Kuczka az 1879 L. te 17.§-ának nem tudott megfelelni, hiszen nem lakott huzamosan legalább öt évig Magyarországon, az örökbefogadást pedig nem tartotta elfogadható megoldásnak. Miniszterelnökségi fogalmazvány a belügyminiszternek, 1917. febr. 15. MNL OL K 26 ME 1186. cs. 458/1917 XX. t. 1469 Miniszterelnökségi belső feljegyzés a Belügyminisztérium 1918. jan. 22-ei jelentéséről. MNL OL K 26 ME 1186. cs. 893/1918 XX. t. 372
