Makkai Béla: Magyarok temetője, Ó-Románia. A regáti magyarság a dualizmus kori nemzetpolitikában - A Magyarságkutató Intézet Kiadványai 23. (Budapest, 2021)
11. A VÁLASZTÁS KÉNYSZERE A VILÁGHÁBORÚ IDŐSZAKÁBAN. AZ AKCIÓ MEGSZŰNÉSE
MAGYAROK TEMETŐJE, Ó-ROMÁNIA ország ellen tüntetőket is.1404 Mindez értelemszerűen fordulatot hozott a regáti magyarság gazdaállammal szembeni viszonyulásában. E változás hű lenyomatát őrzi a Bukaresti Magyar Hírlap, amely egyik hazatelepedésre buzdító cikkében tárgyilagos szembenézésre hívta fel olvasóit. Emlékeztetve a „honvédelem érdekében” történt kisajátítások (vagyonvesztés) és nemzeti(ségi) zaklatások fényeire, honfitársai idegenben eltöltött évtizedeinek mérlegét sarkos megállapításokkal vonta meg. Mégpedig úgy, hogy a korábban változatos formában idegenbe csábított, s jó hírnévre szert tett magyar munkavállalók fokozatosan „senkiházi” banghinokká, kihasznált „munkás barmok”-ká silányodtak.1405 1404 Bukaresti tüntetések. RMŰ, 1913. júl. 10. 1405 Akiket épp csak, hogy „igába nem fogtak”. - Települjünk haza! BMH, 1918. jún. 30. 1406 A kormány kezdetben eseti alkalmakkal segélyezte a hazatérőket. Sajti János cipész 1904. április 9-én a kormány támogatásával végleg hazatért családjával. A közvetítő Poliány Zoltán azonban az instrukciók szerint nem verte nagydobra az ügyet, mert akkor - amint írta - „ostrom alá fogtak volna”. Poliány Zoltán 1904. ápr. 14-ei levele Klebelsberg Kunonak. MNL OL K 26 ME 744. cs. 850/1904 XVIII, t. 850. asz. Egészen más fordulatot vett Bakcsy Gyula iparos ügye, aki a fökonzulátuson kért támogatást visszavándorlásához, az idegen iparosság megnehezült helyzetére, s gyermekei beolvadásának veszélyére hivatkozva. A katonai osztály vezetője azonban elutasította magyar kérvényét és románul oktatta ki arról, hogy csak a nyomorékok szoktak segélyt kapni. Az ügyet végül elfektették. Bakcsy Gyula 1901. júl. 30-ai kérvénye. MNL OL K 26 ME 859. cs. 4390/1910 XX. t. 1407 Poliány Zoltán 1904. ápr. 14-ei levele Klebelsberg Kunonak. MNL OL K 26 ME 744. cs. 850/1904 XVIII, t. 850. asz. 1408 Tisza István levele Leopold von Berchtold külügyminiszterhez. Magyar nyelvű fogalmazvány, 1914. ápr. 19. MNL OL K 26 ME 992. cs. 4474/1914 XX. t. 2369. asz. A regáti magyarság szórványos hazaáramlása, amit a budapesti kormányzat titkos csatornákon anyagilag is támogatott1406 1913-ra érzékelhetően felgyorsult. A különben örvendetes visszatérést azonban jelentősen fékezte az elévült állampolgárság visszaigénylésének procedúrája.1407 A „hontalan” kérelmezők ugyanis számos feltételnek kellett volna, hogy megfeleljenek: mint az évenkénti hazalátogatás, a népfelkelői, vagy hadköteles nyilvántartásba vétel, s a hazai illetőségi jog visszanyerése.1408 Kuczka Ágost katolikus iskolafelügyelő szerint a honosítás nem csak sok utánjárást és várakozást kíván az igénylőktől, de szerencsétlen módon a román hatóságok előtti megjelenést is. Ez utóbbi feltétel a „menni, vagy maradni” kérdésfelvetéssel járó vívódásokat csak fokozta, s nem tette rokonszenvessé az anyaországot, amely a javára meghozott döntés ellenére 360
