Makkai Béla: Magyarok temetője, Ó-Románia. A regáti magyarság a dualizmus kori nemzetpolitikában - A Magyarságkutató Intézet Kiadványai 23. (Budapest, 2021)
2. KIVÁNDORLÁS ÉS DEMOGRÁFIAI VISZONYOK „AZ ELHANYAGOLTSÁG ÉVTIZEDEIBEN”
2. KIVÁNDORLÁS ÉS DEMOGRÁFIAI VISZONYOK„AZ ELHANYAGOLTSÁG... Karácsonkő, Sinaia vagy Sulina, stb.) egyenesen kisebbségben élt.63 Az 1899-es népszámlálás a fővárosban 34,5% nem románt regisztrált, s hasonló volt a helyzet a nagyobb városokban is: Bráilán 41,1%, Galacon: 38,8%, Románban 45,7% Turnu-Severinben 33,6%, Focșaniban 33,0%, míg Konstancán 36,8%. Moldvában a városi népességnek csupán 55,7%-a volt ortodox vallású (amibe természetesen görögök, bolgárok, ukránok és oroszok is beletartoztak), míg izraelita 38,7%.64 63 Moldva fővárosában, Jászvásáron (Iași) a századfordulón a zsidóság önmagában 57,7%-ot tett ki. Pándi 1995, 82. 64 Barna 1908, 3. 65 Tételesen annak VII. paragrafusa. Hegedűs 1902, 24. Barna 1908, 81. 66 A zsidó népesség 260 772 főt számlált, s ebből csupán 4272 rendelkezett román állampolgársággal, ezek java része gazdag szefárd volt, vagy az 1877-78-as orosz-török háború askenáz veteránja. Barna 1908, 81-82. Amikor 1906-ban Alexandru A. Bádáráu igazságügy-miniszter próbált megfelelni az 1878-as berlini határozatoknak és a jelentősebb számú honosításukat kezdeményezte, azonnal megbuktatták... Uo. 67 Uo. 28-29. A nem román ajkú városlakók magas részarányának elsődleges oka, hogy a befogadó ország községi törvénye tiltotta az idegeneknek a falvakban való letelepedést, míg az 1866. évi, 1879. október 13-án módosított állampolgársági törvény 5. §-a lehetetlenné tette ingatlanszerzésüket.65 E korlátozást csak az állampolgárság megszerzése oldotta fel. Ezt azonban 10 év helyben lakáshoz kötötte a törvény, illetve annak igazolásához, hogy a kérelmező hasznos tagja a román társadalomnak. A jogszabály 2. §-a mindez alól csak akkor kínált mentességet, amennyiben a bevándorló valamilyen hasznos találmányt, vagy jelentős tőkét vitt az országba, vagy vállalatot alapított, esetleg katonai szolgálata érdemesítette a kedvezményre.66 A szabályozás kirekesztő jellege leginkább az említett törvény 5. §-ában ragadható meg. Ezzel a román kormányzat nem csak az 1878-as berlini kongresszus rendelkezéseinek nem tett eleget (azaz a független államiság elismerése fejében nem történt meg a regáti zsidóság jogi emancipációja), de különösebb aggályok nélkül magára vette a despotizmus bélyegét, amikor az egyenlő elbánás elvével szemben ország-világ előtt a homogén nemzetállam megteremtésének doktrínáját követte. Fokozatosan ennek a politikának váltak áldozataivá a Bukarest környéki ortodox bolgárkertész falvak is.67 A vegyes lakosságú helyekre kiszolgált román katonákat telepítettek, beval31
