Makkai Béla: Magyarok temetője, Ó-Románia. A regáti magyarság a dualizmus kori nemzetpolitikában - A Magyarságkutató Intézet Kiadványai 23. (Budapest, 2021)
9. A ROMÁNIAI MAGYAROK NAGY KÉPES NAPTÁRA
9. A ROMÁNIAI MAGYAROK NAGY KÉPES NAPTÁRA De tekintsük át, hogy 1911-ben milyen tartalmú és szemléletű kiadványt vehettek kézbe a regáti magyar olvasók? A naptári rész után (a 17. oldalon) az elbocsájtó és befogadó haza királyainak arcképe, s alatta a szokványosnak aligha mondható szöveg a két társtalan keleti népről, s a kalendárium elvi célkitűzéseiről, ami nem volt más, mint a nemzeti érzés és öntudat ébren tartása, valamint a magyar-román barátság ápolása. Mindezek jegyében az első fejezetet a Hohenzollern-dinasztia romániai ágának hercegi fotói, és a romániai magyarok anyaországi kötődéseit karbantartani hivatott, kissé patetikus, hazafias írások nyitották meg. Majd a „vallásos hazaszeretet” elmélyítése szándékával egyházfők fényképei és a Szent László Társulat történetét részletező írás következett (22-24.). S ami protestáns körökben visszatetszést keltett - hosszabb beszámoló foglalkozott a bráilai katolikus magyar közösséggel (24-28). A hazai szociálpolitikai kezdeményezés, a különféle (pl. állami) földparcellázások kérdését a kalendárium a kivándorlás szélesebb távlataiba helyezve tárgyalta. Elrettentő példaként idézve az amerikás magyarok gyári rabszolgamunkáját, avagy az Argentínába csalogató ingyen-birtokok kockázatait, hazatelepedésre biztatta a regáti magyarságot. Ugyanakkor tárgyilagosan figyelmeztette a legkevesebb 4000 korona saját erővel bíró igénylőket az üzérek által állított csapdákra, és a célravezető ügyintézés ajánlott lépéseire. Néhány oldallal hátrább az útlevéligénylés- és hosszabbítás egyszerűsített módját, és az árjegyzék - szegények számára csaknem tizedére mérsékelt - díjtételeit ismertették.1220 A 32-39. oldalak az iskolák személyi- és teljesítményadatait közölte felekezeti bontásban. Ezt követően a kormányzat kivándorlókkal szembeni el1220 Az útleveleket meghosszabbításra - a korábbiakkal ellentétben - már nem kellett Magyarországra küldeni, az érvényesítést a konzulátus is elvégezhette. Útlevelet 6 korona plusz 2 korona illetékbélyeg (szegényeknek 70 fillér, plusz 30 fillér) fejében lehetett igényelni az illetékes külképviseleten. A meghosszabbítás 2 korona 25 fillérbe, nincsteleneknek 50 fillérbe került. Az útlevéligénylés illetőségi vagy községi bizonyítvány, munka- vagy cselédkönyv, adókönyv, cs. kir. konzuli ügynökség igazolása (matricola), tartózkodási engedély és katonakönyv benyújtásával vált érvényessé. A hadköteles férfiak 42 éves korig nem kaphattak 3 éves útlevelet; akkor is csak úgy, ha már letöltötték a szolgálati idejüket. Naptár 1911, 40. 311
