Makkai Béla: Magyarok temetője, Ó-Románia. A regáti magyarság a dualizmus kori nemzetpolitikában - A Magyarságkutató Intézet Kiadványai 23. (Budapest, 2021)
2. KIVÁNDORLÁS ÉS DEMOGRÁFIAI VISZONYOK „AZ ELHANYAGOLTSÁG ÉVTIZEDEIBEN”
2. KIVÁNDORLÁS ÉS DEMOGRÁFIAI VISZONYOK„AZ ELHANYAGOLTSÁG... a kékfestő- és posztóüzem a szakmabéli hétfalusi csángók bázisintézményének számított. A munkaadók itt telekkiutalással próbálták „röghöz kötni” az idegen munkaerőt. Az eladósodás és románosodás akut veszélyét eseteként csak a munkaviszony felmondása árán lehetett elhárítani.57 57 A Mandrea cipőgyár teljes magyar részlegekkel, magyar művezetőkkel működött másfél évtizeden át, a 600 munkavállalónak több mint fele, 3-400 fő volt magyar. Aztán a helyzet gyökeresen megváltozott. Barabás 1901, 436-437. 2.3. Románia mint kivándorlási célország és befogadó közeg Az 1878-as berlini nagyhatalmi kongresszus felhatalmazásával teljes függetlenségét elnyert fiatal román állam gazdasági-társadalmi modernizációjához nagy tömegben vett igénybe külföldi munkaerőt. Az adómentességgel, szabad iparűzéssel, kedvező kereseti és előmeneteli feltételekkel az országba vonzott idegenek között kivételes elbánásban részesült a Kárpátokon inneni románság, amely a műveltség magasabb fokán állt, mint az ó-királyságbeliek, ezért a közigazgatás, az oktatás és kultúra területén fontos pozíciókat szerzett, (így értelmisége talált módot a szülőföldjéről hozott magyar ellenesség felszítására is). A bevándorlók között egyedüliként akadálytalanul nyerhetett állampolgárságot. Az idegenekkel való bánásmódot nagyrészt a történelem visszás tapasztalatai határozták meg: a török kor, s annak záró akkordjaként az évszázados fanarióta uralom, az orosz területrablás és gyámság évtizedei; s a magyar fennhatóság alatt élő nemzetrész sorsa, melynek megítélését sokban torzította a durva oszmán hatalomgyakorlás emléke, amellyel könnyelmű párhuzamot vontak részint tudatlanságból, részint a leválasztás mögöttes szándékoktól vezetve. Ugyanak29
