Makkai Béla: Magyarok temetője, Ó-Románia. A regáti magyarság a dualizmus kori nemzetpolitikában - A Magyarságkutató Intézet Kiadványai 23. (Budapest, 2021)

8. ÖNSZEMLÉLET ÉS SZOMSZÉDSÁGKÉP. A SAJTÓ SZEREPE A NEMZETGONDOZÁSI PROGRAMBAN

MAGYAROK TEMETŐJE, Ó-ROMÁNIA

mindez csupán az egymásra utalt két szomszéd nemzet megbékélésével1168

együtt jelenthet biztosítékot a romániai magyarság megmaradásához.

1168 L. a Magyarok és románok című cikkben. BMH, 1918. aug. 4. A Magyar-román barátkozás című vezércikkben a következőket írta: „Egymáshoz simuló országunk, a kelet és délkelet felé irányuló őrködés, a kereskedelmi élet azt követelik, hogy félre téve sehol meg nem alapozott tanokat és eszméket, adjunk egymásnak alkalmat és módot arra, hogy a békés viszony, tartós, maradandó barátság fejlődjön ki közöttünk.” Felvetette végül a Román- Magyar Szövetség megalapításának gondolatát is. BMH, 1918. okt. 6. Ez a gondolat a két háború közötti korszakban is tovább él, leghangosabb szószólója Szabó Dezső. Kovács D. 2008, 66.

1169 Pontosabban a háború utolsó napjaiban éppen erre döbbent rá: A „magyar nemzetnek széles e nagyvilágon nincsen senkije.” BMH, 1918. okt. 27.

Feleky diagnózisa és cselekvési programja csaknem hibátlan volt; legfeljebb azzal a letaglózó eshetőséggel nem számolt, hogy a Monarchia népei közül éppen a magyar lesz a háború legkiszolgáltatottabb1169

vesztese.

296