Makkai Béla: Magyarok temetője, Ó-Románia. A regáti magyarság a dualizmus kori nemzetpolitikában - A Magyarságkutató Intézet Kiadványai 23. (Budapest, 2021)

8. ÖNSZEMLÉLET ÉS SZOMSZÉDSÁGKÉP. A SAJTÓ SZEREPE A NEMZETGONDOZÁSI PROGRAMBAN

8. ÖNSZEMLÉLET ÉS S Z O IVI S Z É D S Á G K É P. A SAJTÓ SZEREPE A... résén megváltozott. A magyar kormány bizalmi embere - különösen katolikus körökben, de a Társulatban is - komoly befolyásra tett szert, ráadásul munkás­ságáért a román uralkodó, Károly királyi érdeméremmel jutalmazta.1092 Scheier Némethnek tehát presztízsokokból állhatott útjában a Bukaresti Magyar Újság szerkesztője, s virágkereskedőként bizonyára szakmai kisebbségi érzés is táplál­ta ellenszenvét. A másik lehetséges magyarázat az, hogy Scheier Németh a ro­mán érdekek kiszolgálójaként alapított lapot az - úgymond - román belügyekbe avatkozó Bukaresti Magyar Újság ellen. Ez a tétel ugyan évekig makacsul tartotta magát diplomáciai körökben és a Miniszterelnökségen, de Pallavicini János egy­kori bukaresti követ meggyőződésén kívül más tény nem támasztotta alá. (Sőt, a román sajtó is éles kirohanásokat intézett ellene, - ami természetesen nem zárja ki a román kormánykörökkel való kapcsolat lehetőségét.) 1092 Wekerle Sándor levele a közös külügyminiszterhez. Fogalmazvány, 1907. jan. 4. MNL OL K 26 ME 858. cs. 6276/1906 XVII. 310. asz. A kitüntetés bizonyos értelemben a romániai magyarság titkos pártfogójának, a magyar Miniszterelnökségnek az elismerését is jelenti, amely annak idején a román állammal szembeni lojális magatartásra intette a szerkesztőt. Feljegyzés a Poliánynak szóban adandó instrukciókról, 1903. júl. 13. MNL OL K 26 ME 858. cs. 3002/1903 XVIII, t. 405. asz. 1093 Poliány 50 frank felajánlásával gyűjtést kezdeményezett Bálinth arcképének megfestetésére. RH, 1907. nov. 24. 1094 RH, 1908. jan. 19. Az ellentétek élezése azonban nem csak Scheier Némethnek róható fel. Po­liány maga is felelőtlenül járt el az Egy szennylap beszédes címet viselő vezércik­kében, ahol alantas bulvárlapokkal rokonította, s „hasznos eszmékben vérsze­gény újságocská”-nak nevezte a laptársat. Scheier Németh persze nem maradt adós: Poliány „legitimitását” igyekezett megkérdőjelezni azzal, hogy a Bukaresti Magyar Újság egykori alapító-szerkesztője, Bálinth János katolikus pap érde­meit ecsetelte.1093 Egyúttal azt bizonygatta, hogy a külképviselet erkölcsi, és a magyar kormány bőséges anyagi támogatása nélkül Poliány a bevándoroltak közösségi életét mételyező tevékenységével már régen tönkrement volna. Ezt a piaci szabad verseny elvének ellentmondó helyzetet a két hetilap példányszá­mának szembesítésével próbálta megvilágítani. Állítása szerint ugyanis a Hír­adó 3000, míg Poliány lapja alkalmanként mindössze 500 példányban jelent meg.1094 279

Next

/
Thumbnails
Contents