Makkai Béla: Magyarok temetője, Ó-Románia. A regáti magyarság a dualizmus kori nemzetpolitikában - A Magyarságkutató Intézet Kiadványai 23. (Budapest, 2021)
8. ÖNSZEMLÉLET ÉS SZOMSZÉDSÁGKÉP. A SAJTÓ SZEREPE A NEMZETGONDOZÁSI PROGRAMBAN
MAGYAROK TEMETŐJE, Ó-ROMÁNIA Mindez 1906 derekán történt, amikor is a szakmai karrierjének csúcsára érkező Poliány az első nagyobb botlását elkövette. Lapja 47. és 48. számában elmarasztalta a Romániai akció református ágának vezetőjét, Újváry István esperest, azzal, hogy az nem látja a magyar egyesületek társadalmi integrálódásához milyen kiváló alkalmat kínál egy bemutatkozás Hohenzollern I. Károly 40 éves uralkodói jubileumán.1062 A megbántódott lelkész az erdélyi püspök révén nyilvános elégtételt követelt. A Miniszterelnökség a mindig tapintatos Pallavicini őrgróf közvetítését kérte. A követség hamarosan kimerítő jelentést tett az ügyről, melynek végkicsengése az volt, hogy a kialakult helyzetért az érintettek egyaránt hibáztathatok. Miután azonban a maga posztján mindkettő hasznos munkát végezett, a Miniszterelnökség lezárta az ügyet azzal, hogy hasonló nyilvános összetűzést nem néz el a továbbiakban.1063 1062 Bartók püspök Wekerle Sándorhoz írt jún. 2-ai levele szerint a szerkesztő hazugnak, provokátornak és a magyar ügy ellenségének nevezte az esperest. MNL OL K 26 ME 858. cs. 3366/1906 XVII. t. 310. asz. Újváry 1906. okt. 26-ai Bartók püspökhöz címzett levelében azt írta, hogy a nézeteltérés a „pavillonocska idétlen ötletéből keletkezett”. Egyébként Poliányt „hazug fráterének nevezte. MNL OL K 26 ME 858. cs. 5348/1906 XVII. t. 310. asz. 1063 Wekerle Sándor levele Bartók György református püspökhöz. Fogalmazvány, 1906. nov. 2. MNL OL K 26 ME 858. cs. 5281/1906 XVII. t. 310. asz. 1064 A Poliány saját költségén megépült pavilon homlokzatán ez a jelmondat várta a látogatókat: „Légy hű honpolgára hazádnak, de kérdd Isten áldását erre az országra, ahol a kenyered[et] keresed.” A mi pavilonunk. BMŰ, 1906. jún. 14. 1065 BMÚ, 1906. nov. 22. 1066 BMÚ, 1906. jún. 28. A magyar egyesületek közös pavilonjában1064 tett több mint félórás királyi vizit ugyanakkor kétségtelenül jó hatással volt a magyarság romániai megítélésére, amit a Bukaresti Magyar Újságnak odaítélt nagydíj is kifejezett.1065 A kiállítás sikerének fényében sütkérező Poliány tehát nem minden alap nélkül nevezhette „diadalnak” az eseményt.1066 Ebben a kivételes pillanatban a szerkesztő új fejezetet próbált nyitni a romániai magyar sajtó történetében, s azzal kereste meg a külföldi akciók szellemi atyját és motorját, Klebelsberg Kunót, hogy alkalmasnak látná az időt lapja napilappá fejlesztésére. A külügyi csatornán megérkező elutasítás azonban kijózanító tárgyilagossággal utalt a szűkös keresletre, és a vállalkozás felfuttatásának egyéb kockázataira. Ám Poliány távlatos terveihez makacsul próbált egyéb 274
