Makkai Béla: Magyarok temetője, Ó-Románia. A regáti magyarság a dualizmus kori nemzetpolitikában - A Magyarságkutató Intézet Kiadványai 23. (Budapest, 2021)
8. ÖNSZEMLÉLET ÉS SZOMSZÉDSÁGKÉP. A SAJTÓ SZEREPE A NEMZETGONDOZÁSI PROGRAMBAN
MAGYAROK TEMETŐJE, Ó-ROMÁNIA tervezetnek a tárgyalását, amely megtöbbszörözte volna a román nyelvórák számát a magyar iskolákban (is). A harciasán élesre hangolt cikk a román nemzeti jellem árnyoldalait firtatta. A kormány a románellenes indulatok felszítására is alkalmas írás lehetséges diplomáciai következményeit egy higgadt hangvételű sajtó-helyreigazítással kívánta mérsékelni.1053 A megbízást a Bukaresti Magyar Újság szerkesztője kapta. Poliány tapintatos „bukaresti levele” Rákosi Jenő Budapesti Hírlapjában látott napvilágot.1054 A szerkesztő saját lapjában is rátermetten és tapintatosan kezelte a kényes kérdéseket - mint a két haza viszonyát/ait noha politikai kommentárok közlésére nem volt felhatalmazása.1055 A politika útvesztőiben sikeresen manőverező Poliány szűk mozgástere ellenére bizonyos érdekvédelmi szerepkört is betöltött.1056 Működésének legfőbb értelmét mégis 1053 Miniszterelnökségi belső emlékeztető, ill. Berzeviczy Albert kultuszminiszter 1905. márc. 27-ei levele Tisza István miniszterelnökhöz. MNL OL K 26 ME 631. cs. 1542/1905 XVII. t. 1054 A romániai magyar iskolák ügye. Levél a szerkesztőhöz. Budapesti Hírlap, 1905. ápr. 21. 1055 A Hírek Magyarországból rovatban ismertette a budapesti kormány felelősségvállalását a külföldre szakadt honpolgárai iránt, a bukovinai székelyektől az amerikás magyarokig; amibe a nagyszámú szlovák és ruszin kivándoroltak megkülönböztetés nélküli támogatása is beletartozott. (Pl. ruszinok egy brazíliai kávéültetvényre csábított, irgalmatlanul kihasznált és sakkban tartott csoportját a konzulátus útján kiszabadította, és a MÁV ingyenesen hazaszállította. BMŰ, 1904. márc. 6.). Az ország gazdasági, kulturális fejlődését bemutató statisztikák is ezt a kedvező képet erősítették. Az obstrukciót nem kurucos virtusnak, mint inkább az ellenzéki politizálás súlyos károkat okozó túlkapásának ítélte. BMŰ, 1904. nov. 13. A Hírek Romániából rovatban a miniszterelnökségi utasításnak megfelelően Románia demográfiai, ipari és kulturális fejlődéséről, a dinasztia működéséről, jótékonykodásairól esett szó. Poliány ebben a szellemben idézte, Dimitrie Sturdza kormányfő intelmét, miszerint Romániának tartózkodnia kell a Monarchia belügyeibe avatkozástól. (BMÚ, 1904. jan. 3.) S kölcsönösségi alapon a szerkesztő is óvakodott társadalomkritikát gyakorolni. Ezt csak a Jászvásár környéki parasztlázongásokról tudósítva engedte meg magának. (BMÚ, 1904. okt. 2.) 1056 Taktikusan elhárította az irredenta Kultúrliga elnökének parlamenti interpellációban elhangzott vádját, miszerint a regáti magyar iskolák gyűlöletet szítanak a románság ellen. BMŰ, 1904. dec. 25. Poliány válaszul leszögezte, hogy a magyar tanodák a román kultuszminisztérium engedélyével és szigorú szakmai felügyelete alatt működnek. A tantermekben ki van függesztve I. Károly arcképe, s az iskolai ünnepeken elhangzik a román himnusz és román nyelvű szavalatok. A tanulók nagy része egyébként is a befogadó hazában kíván maradni, ezért érdekük a jó viszony ápolása a román hatóságokkal. (Grădișteanu és a bukaresti magyar iskolák. BMŰ, 1905. jan. 1.) Az érdekvédelem körébe tartozik a kivándoroltak állampolgársági és munkavállalási ügyeinek eredményes intézését szolgáló részletes tájékoztatók közlése a Tudnivalók rovatban, de tágabb értelemben az életminőséget javító egészségügyi és életvezetési tanácsok kínálata is (az Orvosi tanácsok rovatban). 272
