Makkai Béla: Magyarok temetője, Ó-Románia. A regáti magyarság a dualizmus kori nemzetpolitikában - A Magyarságkutató Intézet Kiadványai 23. (Budapest, 2021)
8. ÖNSZEMLÉLET ÉS SZOMSZÉDSÁGKÉP. A SAJTÓ SZEREPE A NEMZETGONDOZÁSI PROGRAMBAN
8. ÖNSZEMLÉLET ÉS S Z O IVI S Z É D S Á G K É P. A SAJTÓ SZEREPE A... 8. ÖNSZEMLÉLET ÉS SZOMSZÉDSÁGKÉP. A SAJTÓ SZEREPE A NEMZETGONDOZÁSI PROGRAMBAN 8.1. A Bukaresti Magyar Újság létrejötte és integrálása a Romániai akcióba A bukovinai és boszniai diaszpóra-magyarság gondozási programjaiban a sajtónak értelemszerűen nem jutott szerep (noha a Száva túloldalán 1911-ben történt egy elvetélt lapalapítás),985 a szlavóniai és regáti akcióban azonban elsőrendű feladatnak számított az intenzív magyarellenes szellemi hatások viszszaverése, így ezekben a régiókban a kormányzat a tájékoztatás és befolyásolás hatékony eszközére - a sajtóra - fokozottan támaszkodni kívánt. 985 Az 1911-ben alapított Bosnyák Hírlap néhány szám után megszűnt. Tarkovich József, a Julián Egyesület elnök-igazgatójának levele Khuen-Héderváry Károly miniszterelnökhöz, 1911. máj. 22. MNL OL K 26 ME 945. cs. 3117/1911 XVI. t. 359. asz. 986 A Hunnia olvasóegylet 1857-ben alakult, s ez az egyesület lett 1860-ban a Bukuresti Magyar Közlöny kiadója. A lapot Koós Ferenc református lelkész, majd a hajdani márciusi ifjú, Oroszhegyi Józsa doktor szerkesztette. L. Makkai 2004, 19-36. A kivándorlási célterületeken magyar sajtóhagyományról legfeljebb az egyesült román fejedelemségek esetében beszélhetünk, ahol az 1848/49-es szabadságharc emigránsai már a század derekán magyar nyelvű hetilapot alapítottak,986 amelyet aztán továbbiak követtek. Ezen „önerős” vállalkozások az anya259
