Makkai Béla: Magyarok temetője, Ó-Románia. A regáti magyarság a dualizmus kori nemzetpolitikában - A Magyarságkutató Intézet Kiadványai 23. (Budapest, 2021)
2. KIVÁNDORLÁS ÉS DEMOGRÁFIAI VISZONYOK „AZ ELHANYAGOLTSÁG ÉVTIZEDEIBEN”
2. KIVÁNDORLÁS ÉS DEMOGRÁFIAI VISZONYOK„AZ ELHANYAGOLTSÁG... idéztek elő,40 ám a feudális kiváltságait féltékenyen őrző politikai és gazdasági elit képtelennek bizonyult a sokak által áhított földreform végrehajtására. Tágabb értelemben az örvendetesen gyarapodó társadalmi javak igazságosabb elosztására, ami által középtávon kezelhetővé vált volna a tömegek fokozódó elégedetlensége, de vélhetően a soknemzetiségű társadalom kohéziójának gyengülése is. 40 A kiváló közgazdász a föld- és erdőjuttatásban látta volna a legkézenfekvőbb megoldást, azonban adatokkal támasztotta alá, hogy a mérhetetlen nagyságú kötött birtok miatt mindez kivihetetlen. Csíkban 55,5%, Háromszékben 37,19%, Torda-Aranyos vármegyében 36,09%, Udvarhely vármegyében 36,95% volt a hitbizományok részaránya. Uo. 94-96. 41 L. Pákéi 1910. 42 Barabás 1901, 424. Ezen az áldatlan helyzeten tehát legfeljebb is enyhíthettek azok a jó szándékú, de szerves társadalmi programmá mégsem érő kezdeményezések, amelyek a szociális kérdés megoldásához szükséges felelős magatartás létezését, ám elégtelen voltát is jelzik a századvégen. 1889-ben Hunyad vármegye főispánja Kun Kocsárd hozott létre alapítványt a belső telepítések támogatására. Lukács Béla kereskedelemügyi miniszter 1894-ben egyeztetett befolyásos gyárosokkal az ipari munkaalkalmak bővítéséről (pl. a Ganz-gyár, a Rimamurányi Vasmű, vagy a Danubius gyár berkeiben). A Marosvásárhelyi Székely Társaság 1899-ben alakult meg a délkeleti régió gazdasági-szellemi felemelésének, s a kérdés sajtó általi napirenden tartásának programjával. Az Erdély részi Magyar Közművelődési Egylet - ismertebb nevén az EMKE41 - pedig munkaközvetítői szerepet vállalt székely cselédek budapesti alkalmazása érdekében. Mindezen kezdeményezések ellenére a népesség kiáramlás üteme a 20. század elejére csak nehezen csillapodott. A megélhetési válság kárvallottjait sokféle ok késztethette szülőföldjének elhagyására: volt, aki az adóhatóság vagy a végrehajtó elől menekülve, s volt aki puszta kalandvágyból fogott vándorbotot; mások az aszály, jégverés, vagy az állatállományt pusztító járványok miatt.42 E migrációs folyamatok jellegzetes társadalomlélektani mozzanata, hogy a kollektív nemesség emlékét makacsul őrző székelyek a társadalmi rangvesztés lelki terhét nehezen tudták elhordozni. A hagyományos életforma átalakulá25
