Makkai Béla: Magyarok temetője, Ó-Románia. A regáti magyarság a dualizmus kori nemzetpolitikában - A Magyarságkutató Intézet Kiadványai 23. (Budapest, 2021)
7. GAZDASÁGI VISZONYOK ÉS INTÉZKEDÉSEK AZ AKCIÓ IDEJÉN
7. GAZDASÁGI VISZONYOK ÉS INTÉZKEDÉSEK AZ AKCIÓ IDEJÉN szolt a külügyminiszternek. Elsőként megkövette a diplomácia vezetőjét, amiért a nyugati kamarákat „tévedésből” osztrák érdekeltségeknek nevezte, ugyanakkor leszögezte, hogy sem ő, sem az előző magyar kormányok nem osztják azt a véleményt, hogy a kamarák az osztrák-magyar vámközösségét szimbolizálnák (ilyenek tehát csak a két parlament egyetértésével, s együttesen szervezhetők). Ez - hangsúlyozta Fejérváry - ellentmond a kiegyezési alaptörvénynek, de a gazdasági kiegyezési törvények szellemének is. S minthogy a külföldi kamarák nem közös intézmények, így elvileg nyugodtan létrehozható magyar kamara is Bukarestben. A magyar kormány azonban mértéktartóan eltekint ettől, s „a magyar kir. kormány egyesülésüket teljesen magán és minden hivatalos jelleget nélkülöző egyesületnek tekinti...” Ezt azzal is kifejezésre kívánták juttatni, hogy a szaktárca csak abban az esetben volt hajlandó támogatni a szervezetet, amennyiben az eredeti elnevezését „Bukaresti Magyar Kereskedők Egyesületedre változtatja. Végül a kormányfő arra kérte Goluchowskit - aki eddig annyi rokonszenvet tanúsított a magyar akció iránt -, hogy a külképviselet tagjait úgy tájékoztassa: amíg az Egyesület működése tisztességes és hazafias, addig nem tagadják meg tőle jóindulatú együttműködésüket.955 955 Fejérváry Géza kormányfő levele Agenor Goluchowski külügyminiszternek. Tisztázat, 1905. nov. 14. MNL OL K 26 ME 744. cs. 4704/1905 XVII. t. 271. asz. 956 A kamarát Löwenbach Alfréd gazdag és jó hírű szénkereskedő és Kálmán Oszkár ügynök, a Magyar Kereskedelmi Rt. bukaresti részlegének volt hivatalnoka alapította. Gyakorlatilag támogató tagság nélkül, s ilyenre - a szaktudósító szerint - nem is nagyon számíthattak. A jelentéstételkor az egyesület alapszabályterve sem Bukarestben, sem Budapesten nem volt A magyar kereskedelmi kamara diplomáciai pengeváltást előidéző ügye végül a kereskedelmi tárca szaktudósítójának szolid beszámolójával jutott nyugvópontra. Marich Jenő 1906 nyarán röviden ismertette az egyesület alapítását, megállapítva, hogy befolyásos támogatók hiányában a szervezet életképessége kérdéses ugyan, a magyar kereskedelmi érdekeknek ugyanakkor mégis hasznára lehet egy helyismerettel bíró gazdasági szervezet a román fővárosban. Végezetül megjegyezte, hogy a „magyar” jelző használata a névadásban bármennyire is kifejezett igénye az alapítóknak és a bukaresti magyaroknak, az hamarosan kiváltaná egy „osztrák” egyesület megjelenését, amely népesebb és tőkeerősebb voltában vélhetően gyorsan túlszárnyalná versenytársát.. ,956 251
