Makkai Béla: Magyarok temetője, Ó-Románia. A regáti magyarság a dualizmus kori nemzetpolitikában - A Magyarságkutató Intézet Kiadványai 23. (Budapest, 2021)
7. GAZDASÁGI VISZONYOK ÉS INTÉZKEDÉSEK AZ AKCIÓ IDEJÉN
MAGYAROK TEMETŐJE, Ó-ROMÁNIA hajlandó szerepet játszani a hitelszövetkezet megalapításában, az alacsony romániai kamatláb, a kedvezőtlen politikai környezet és a regáti magyar kivándoroltak leromlott erkölcsi állapota, azaz a feltételezhető rossz fizetési fegyelem miatt. Ez esetben a törvényhozás jóváhagyása is szükségessé válik, ami viszont megnöveli a titkos vállalkozás kockázatát.936 936 Láng Lajos kereskedelemügyi miniszter 1903. dec. 17-ei levele Tisza Istvánnak. MNL OL K 26 ME 744. cs. 5173/1903 XVIII, t. 406. asz. 937 Tisza István „igen bizalmas” levele Hieronymi Károly kereskedelemügyi miniszternek. Tisztázat, 1904. jan. 7. MNL OL K 26 ME 744. cs. 3673/1904 XVIII, t. 862. asz. 938 A szaktárca egy nemzetközi szerződés záradékába a következő feltételeket javasolta belefoglalni: mindkét ország alattvalója a másiknál egyesületeket, egyházközségeket, szövetkezeteket, stb. alakíthat, de bennszülött honpolgár ezek munkájában nem vállalhat szerepet. A felsorolt egyesületek, intézmények nem működhetnek a fogadó állam törvényei ellenében, jogosultságuk pedig mindösszesen annyi, mint a külföldi állampolgárok egyéni jogai. Hieronymi Károly kereskedelemügyi miniszter 1904. febr. 23-ai levele Tisza István miniszterelnöknek. MNL OL K 26 ME 744. cs. 862/1904 XVIII, t. 862. asz. 939 Tomka 2000, 73-74. Tisza István kormányfő 1904 legelején az új minisztert, Hieronymi Károlyt arról értesítette, hogy a magyar iskolák ellen folyó hatósági zaklatások miatt a gazdasági akció elindítása kérdésessé vált, s döntést majd a soron következő miniszterelnökségi konferencia hoz. Mindenekelőtt Pallavicini követ álláspontjától tette függővé, hogy a hitelezési feltételek megteremtésével érdemes-e kockáztatni az akció kulturális ágának működését.937 Az új miniszter viszont elnézést kért a kormányfőtől, amiért a kereskedelmi egyezmény záradékául szánt nyilatkozattól eltekintett, amit csupán a gyanakvás felkeltésére alkalmas „messze fekvő kombinációnak” tartott. E helyett a két ország gazdasági kapcsolataiban egy kölcsönös, de korlátozott jogigényt rögzítő formulát mellékelt. Egyúttal jelezte, hogy a Lánczy Leó által vázolt tervezet milyen terhet ró a kormányzatra, ugyanakkor, mint a balkáni s így a romániai piaccal legszorosabb kapcsolatban álló pénzintézettel, velük javasolta az együttműködést.938 Tisza hajlott a szaktárca javaslatára, s felkérte miniszterét, tudakolja meg, hogy a bank hajlandó-e a hitelezésen túl „...általában a romániai magyarság gazdasági szervezését, a romániai magyar kolóniák gazdasági megerősítését a kezébe venni”, kiaknázva a Marmorosch, Blank & Co. betéti társaság (1904- től részvénytársaság)939 alatt működő bukaresti fiókja helyismeretét. Kerülve 246
