Makkai Béla: Magyarok temetője, Ó-Románia. A regáti magyarság a dualizmus kori nemzetpolitikában - A Magyarságkutató Intézet Kiadványai 23. (Budapest, 2021)
7. GAZDASÁGI VISZONYOK ÉS INTÉZKEDÉSEK AZ AKCIÓ IDEJÉN
MAGYAROK TEMETŐJE, Ó-ROMÁNIA len bank bevonásával orvosolják. Pallavicini ugyanakkor a személyi és tárgyi feltételeket borúlátón ítélte meg, különösen a szövetkezet jogi személyként való elfogadtatását. A kudarc kivédése érdekében azzal a javaslattal élt, hogy a Romániával kötendő kereskedelmi szerződés záradékába illesszenek egy erre vonatkozó pontot, egyetértésben a kereskedelmi miniszterrel. A hitelszövetkezet tervét azonban Khuen-Héderváry Károly kormányfő a követ érvei ellenére sem kívánta levenni a napirendről. Tette ezt abban a meggyőződésben, hogy a regáti magyarság gazdasági helyzete és műveltségi állapota szoros kölcsönhatásban van: „...azért hiányos a műveltség, mert hiányoztak [...] a megszerezhetéséhez szükséges gazdasági eszközök, a kellő jómód”. Ezért felkérte a tárcavezetőt, hogy - tájékozódó jelleggel - kezdjen bizalmas tárgyalásokat egy magánbankkal, „mert a nyilvánosság előtt szigorúan titokban kell tartani, hogy a dologban a kormány keze is benne van.”931 A külügyminisztert viszont arról tájékoztatta, hogy a szaktudósító utasítást kapott „a bukaresti követ úr irányítása mellett” egy olyan szerződéskiegészítő tervezet elkészítésére, amely rögzíti, hogy az osztrák-magyar állampolgárok jogosultak jogi személyiséggel bíró szövetkezeteket alapítani.932 931 Khuen-Héderváry Károly „titkos” levele Lukács László pénzügyminiszternek. Tisztázat, 1903. szept. 13. MNL OL K 26 ME 744. cs. 3408/1903 XVIII, t. 406. asz. 932 Khuen-Héderváry Károly levele Agenor Goluchowski külügyminiszterhez. Fogalmazvány, 1903. szept. 13. MNL OL K 26 ME 744. cs. 3408/1903 XVIII, t. 406. asz. A kereskedelmi tárca részéről megkeresett Pesti Magyar Kereskedelmi Bank elnöke, Lánczy Leó eközben Márffy elképzelései alapján saját tervezettel állt elő. A hitelszövetkezet előnyének nevezte, hogy az adós nem idegen tőkésnek fizet, hiszen betétesként maga is tagja a szervezetnek. A szolid, majdhogynem altruista üzletvezetés a takarékos kisemberek szélesebb körének bizalmát is inkább elnyerheti, mint egy részvénytársaság. A barátságtalan román jogszabályi környezet miatt a bankelnök a hitelszövetkezet székhelyéül a határ menti körzet gazdasági központját, Brassót jelölte meg. Természetesen állandó bukaresti képviselet mellett. A 3-5 fős igazgatóságba román vagy szász tagokat nem, legfeljebb örményt javasolt a magyarok/székelyek mellett; s a regátiak képviseletére egy lelkész, tanító, ügyvéd, vagy kereskedő személyét, aki a hiteligényeket 244
