Makkai Béla: Magyarok temetője, Ó-Románia. A regáti magyarság a dualizmus kori nemzetpolitikában - A Magyarságkutató Intézet Kiadványai 23. (Budapest, 2021)
7. GAZDASÁGI VISZONYOK ÉS INTÉZKEDÉSEK AZ AKCIÓ IDEJÉN
7. GAZDASÁGI VISZONYOK ÉS INTÉZKEDÉSEK AZ AKCIÓ IDEJÉN Márffy-Mantuano és Gaál javaslataiból természetesen jó néhány zöld utat kapott, s tovább bővült az alkalmazott eszközök és módszerek kínálata is. A több ezer példányban közreadott Romániai Magyarok Nagy Képes Naptára az alkalmazási feltételek, az üzleti környezet ismertetésével, érdekvédelmi felvilágosítással szolgálta a diaszpóra-magyarság gazdasági felemelkedését. Hasonló céllal számolt be az aktuális munkaalkalmakról, s közölt gazdasági versenyfelhívásokat és magyar vállalkozói hirdetéseket a Budapestről dotált regáti magyar sajtó.910 Ezen felül 1906 őszén Wekerle Sándor kormányfő már arról kérte ki a Külügyminisztérium (pontosabban a bukaresti követség) véleményét, hogy a serdülő ifjak tervezett továbbképzését kiegészítsék-e az iskolán kívüli népművelés keretei között létesítendő gazdasági szakkönyvtárral, amely a mezőgazdasági- és ipari termelés, a számviteli és kereskedelmi levelezés szakismereteiben, adózási és munkajogi kérdésekben kínálna eligazodást a bukaresti magyarság számára.911 Meglehet, hogy az öntevékeny szakképzési formákra még nem volt érett a regáti magyar közösség, azt azonban okkal szögezte le a miniszterelnök Aloys Lexa von Aehrenthal külügyminiszternek, hogy az akció kulturális részét „úgyszólván befejeztük”, s immár a színvonal emelése következik, ami alatt kézenfekvőén a gazdasági-szociális szféra fejlesztése értendő. Ennek sürgető szükségét a magyar munkavállalók tömeges elbocsájtása is aláhúzta. Kiszolgáltatott helyzetükben a kormányfő a szakképzés növelésétől s olcsó hitellehetőségek biztosításától várt javulást. Ellenkező esetben számolni kellett a román főváros lehetőségeihez szokott székelyek tovább-vándorlásával. Az viszont könnyen belátható volt, hogy a tengerentúlon a kulturális és nemzeti identitásuk megtartása hatványozott nehézségekbe ütközik. Mindezt figyelembe véve a kormányfő a gazdasági támogatással kapcsolatos távlati célokat ekképpen foglalta össze a diplomácia vezetőjének: „...arra kell törekednünk, hogy ezen népelem Romániában a gazdasági versenyben mindaddig el ne bukjék, 910 L. Makkai 2016 911 Wekerle Sándor kormányfő levele Alois Lexa von Aehrenthal külügyminiszterhez. Fogalmazvány 1906. nov. 22. MNL OL K 26 ME 744. cs. 6062/1906 XVII. t. (Id. XX. t. 1907 864. asz-nál). Romy Béla osztálytanácsos az irathoz fűzött megjegyzésében a felvetést korainak ítélte, s a valós igényeket inkább kifejező civil kezdeményezéseknek javasolt nagyobb teret szentelni. Uo. 235
