Makkai Béla: Magyarok temetője, Ó-Románia. A regáti magyarság a dualizmus kori nemzetpolitikában - A Magyarságkutató Intézet Kiadványai 23. (Budapest, 2021)
7. GAZDASÁGI VISZONYOK ÉS INTÉZKEDÉSEK AZ AKCIÓ IDEJÉN
7. GAZDASÁGI VISZONYOK ÉS INTÉZKEDÉSEK AZ AKCIÓ IDEJÉN A Gyáriparosok Országos Szövetségének 1907. évi tanácskozása ugyan elsősorban az anyaországi megélhetési válság megoldásának lehetőségeit vette számba, ám a kivándorlás mérséklésének szándékával a kínálkozó gyógymódok több változatát is formába öntötte. így ezek az elképzelések szorosan érintették a regáti magyarság fő kirajzási területének, a Székelyföldnek a gazdasági viszonyait, s tovább gyűrűző hatásaiban a regáti magyarok gazdasági-szociális gondjait is. Az Adria Rt. vezértitkára, dr. Kovács József a fórumon azt a szikár megállapítást tette, hogy Magyarországon a nagytőke és a nagybirtok lefölözi a gazdasági hasznot, a politikai képmutatás mégsem engedi néven nevezni a bajokat. A valódi kihívásokról ezért nincsen szó a politikai pártok programjaiban. S hiábavaló a Cunard-hajókon idegenbe özönlőkre irányuló kormányzati figyelem - az erőfeszítéseket az itthon tartásukra kellene összpontosítani. Dr. Pap Dávid a kivándorlás okai között az alacsony béreket, a hátrányos cselédtörvényt, és az életidegen közigazgatást kárhoztatta, s egyeztetést sürgetett az érintett szakszervezetekkel. Mások mindezeken túl a földosztás halaszthatatlanságára hívták fel a figyelmet.887 Vargha Gyula, a Központi Statisztikai Hivatal igazgatója az egészségtelen földbirtok-viszonyokat taglalva rámutatott, hogy a fojtogató nagybirtokrendszeren belül a kötött birtokok mintegy 10%-a lelkészi és tanítói kisbirtok, ezért inkább a hitbizományok nemzetiségi peremvidékekre „cserélését” javasolta, Beksics Gusztáv elképzelései szerint. Azaz a nemzeti politika és a szociálpolitika taktikus összekapcsolását.888 887 A kivándorlás. (III.) BMŰ, 1907. júL 1. 888 A kivándorlás (IV.) BMŰ, 1907. júL 7. Helyettese, dr. Vizaknai Antal a kivándorlás legfájdalmasabb vonatkozásának a magyar nők prostituálódását nevezte idegenben. Uo. 889 A kivándorlás (II.) BMŰ, 1907. jún. 30. Az Iparkamara képviselője a szegény rétegek rovására megvalósult „progresszív” adóztatást kárhoztatta, ezért az alapvető élelmiszerek ÁFA-csökkentését és a létminimumot sújtó adó eltörlését javasolta. Matlekovits Sándor, A kivándorlás szociális okainak perdöntő jelentőségét vitatva Székács Antal azzal érvelt, hogy az Egyesült Államok bérszínvonalától a német bérek is jócskán elmaradnak, mégis nagyságrenddel kisebb népesség ragad vándorbotot. Felfogása szerint a kivándorlás a gyengülő hazaszeretet erősítésével, lélektani eszközökkel is mérsékelhető, (noha megfékezésében nem vitatta a politikai érdekképviselet, a nyugdíjbiztosítás, vagy a kislakásépítés fontosságát).889 229