Makkai Béla: Magyarok temetője, Ó-Románia. A regáti magyarság a dualizmus kori nemzetpolitikában - A Magyarságkutató Intézet Kiadványai 23. (Budapest, 2021)
7. GAZDASÁGI VISZONYOK ÉS INTÉZKEDÉSEK AZ AKCIÓ IDEJÉN
7. GAZDASÁGI VISZONYOK ÉS INTÉZKEDÉSEK AZ AKCIÓ IDEJÉN azonosságtudatuk megtartásához. Ezekben a tervezetekben természetes módon tolakodik előtérbe a megélhetés alapkérdése. Már a Romániai akció kezdeti teendőit összegző terjedelmes miniszterelnökségi emlékirat rögzíti, hogy a korábbi évtizedek társadalmi szerkezete jelentősen módosult: a kivándoroltak között egyre kevesebb a szaktudással bíró, jómódú iparos, aki a kivándoroltak természetes vezetője lehetne (minthogy a mozgékony kereskedők, gyógyszerészek, vagy fényképészek az anyanyelvi környezettől elkülönülten működve gyorsan beolvadnak a román többségbe). S az utánpótlás hiánya miatt a helyzet még súlyosabb, hiszen a tanműhelyek munkapadjainál alig találni magyar iparostanoncokat. Hogy ez az egészségtelen állapot megváltozzon, az irat a tanítók által összeírt jelentkezőknek helyben szervezett esti tanfolyamokat, vagy anyaországi szakképzést javasol. Utóbbit azzal a feltétellel, ha a kedvezményezett visszatér övéihez, s megszerzett tudását javukra kamatoztatja. Az anyaország szerepvállalását a tervezet azzal indokolja, hogy amennyiben Budapest közvetítő szerepet szán a regáti magyar iparosoknak, akkor közgazdasági felkarolásukat sem tagadhatja meg.879 879 Emlékirat a romániai magyarok nemzeti szervezése tárgyában, 1901. júl. 12. MNL OL K 26 ME 548. cs. 3879/1901 XXXI. t. 811. asz. 880 Ahogy ezt a cselédlányokkal való szégyenletes üzérkedés ellenében a László Gyula kereskedelmi kamarai titkár és Kis Jenő-féle mozgalom sikerei megmutatták. Barabás 1901, 450. Az emlékirat születésével egy időben egy gazdasági szaklapban adta közre tanulmányát Barabás Endre, aki gyors és hatékony lépéseket sürgetett regáti honfitársai megélhetési viszonyainak javítása érdekében. A kivándorolt családban született szakíró cikkében nagy hangsúlyt helyezett a megelőzésre. Többek között azt javasolta, hogy a székely vármegye-központokban állítsanak fel munkaközvetítő irodákat, amelyek a román helyett a Magyar Alföldre terelnék a székely munkavállalót.880 A szerző fontosnak tartotta, hogy a regáti iparosok a magyar termékek piacosításába is bekapcsolódjanak. A lehetőségektől jelentősen elmaradó árukivitel növelését - egy szomszédos országról lévén szó - a legtermészetesebb igénynek nevezte, amit azonban reménytelennek látott a névleges „magyar” konzulok közreműködésével. A konzulátusok magyar érdekek melletti kiállását abban jelölte meg, hogy vezessenek pontos kimutatásokat 227
